Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye önigazgatása 1910-1950 között
kerülhetedenné vált. 1910 után a közrendészet terén feladatkörébe került a lőfegyverek tartásának vagy vásárlásának az engedélyezése (9862/1920. B. M. sz. rendelet), a népgyűlések engedélyezése, főként ha az poliükai jellegűnek ígérkezett (6000/1922. B. M. sz. rendelet), egyes erkölcsrendészeti kérdések (160.000/1926. B. M. sz. rendelet), bizonyos tűzrendészed intézkedések (180.000/1936. B. M. sz. rendelet) és az 500/1940. B. M. sz. rendelet által az idegenek meghatározott szempontú ellenőrzése. A megyei és főként a járási dszti orvosi szolgálat államosítását kimondó 1936:IX. tc. az immáron m. kir. járási tisztiorvosokat és a zöldkeresztes védőnőket a járási főszolgabíró egészségügyi szakközegeinek tekintette. Katonai ügyekben a honvédelemről szóló 1939:11. tc. rótt a főszolgabírókra számos új kötelezettséget, főként a sorozás, elszállásolás és a honvédelmi szolgálat terén. Az 1922:XII. tc. és az 1936:VII. tc. az iparügyi igazgatás terén pontosította a főszolgabíró feladatait. Mint elsőfokú iparhatóságnak neki állt jogában kiadni a telephely- és iparengedélyeket, valamint az iparigazolványokat. A gazdasági rendészet tekintetében az 1938:XXXI. tc.-kel a hegyközségi, míg az 1935:IV. tc.-kel az erdészeti igazgatás terén adódtak újabb feladatok. Ezzel összefüggésben az 1940:XV. tc. és a 130.000/1940. F. M. sz. rendelet értelmében a járási gazdasági felügyelő és a munkaügyi felügyelő a szakközegei lettek. Az 1928:XIX. tc. és a 100.000/1932. F. M. sz. rendelet az állategészségügy, azon belül is marhalevélkezelés, az állatvásárok felügyelete, a húsvizsgálat, a járványok elleni védekezés ellenőrzése, a vágóhidak ellenőrzése és az állategészségügyi kihágások elbírálása területén szabott meg új feladatokat. 53 A második világháború vége felé kiadott 1500/1944. sz. M. E. rendelet (hadműveleti területekre vonatkozó közigazgatási szabályokról) szerint, a vonatkozó esetben a nagy- és kisközségek képviselő-testületének hatásköre a járási főszolgabírókra szállt át. 54 Az 1945 áprilisában — már a debreceni ideiglenes kormány által — kiadott, többször citált 1030/1945. M. E. sz. rendelet az általában negatív emóciót kiváltó főszolgabíró elnevezést járási főjegyzőre változtatta át. A funkció tartalma alapvetően nem változott, a rendkívüli helyzet miatt az újdonsült járási főjegyzők munkája jelentősen felszaporodott. A főszolgabírák (járási főjegyzők) alá beosztott szolgabírák elnevezése ugyanekkor járási jegyzőre változott. 55 A megyei tisztviselők tágabban értelmezett fogalomköréből már nem maradhatnak ki a tiszteletbeli tisztviselők sem. Ok nem rendszeresített állást töltöttek be és tényleges szolgálatot csak berendelés esetén teljesítettek. Illetményt nem élveztek. Általában magánpraxist folytató jogászok, orvosok kaptak ilyen, kitüntetésnek minősülő címet. Az is szokásban volt, hogy a rendszeresített állásra alkalmazott vármegyei 53 Magyary 1942. 283-285. p. 54 Farkas 1992. 20. p. 55 Uo. 64. p.