Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

fizetést viszont nem javasolta, mivel ez adóemeléssel járna, s véleménye szerint az „új intézmény iránti bizalmatlanságot eredményezné".

57 A zalai tisztviselők fizetéséről legközelebb 1878-ból állnak rendelkezésünkre adatok. Forrásunk a főispán fizetését nem közli, nyilván ez volt most is a legmagasabb. A többiek fizetésének nagyságát tekintve az alispán (évi 2400 Ft) után a főjegyző és az árvaszéki elnök (1600 Ft), majd a szolgabírák és a főcsendbiztos (1400 Ft) következtek. A tiszti ügyész 1200 Ftot, az első aljegyző 1100 Ft-ot, a főszámvevő, a pénztárnok és a levéltárnok 1000 Ft-ot, a másodaljegyző 950 Ft-ot, a harmadaljegyző, a főorvos és a járásonként ekkor rendszeresített segédszolgabírák 800 Ft-ot, a járási alcsendbiztosok 600 Ft-ot kaptak. Egy írnok 500 Ft-ot keresett, a kőnyomdász fizetése 400, a járási orvosoké 350 Ft-ot tett ki. A megyei irodaszolgák és a járási állatorvosok pedig mindannyian 200 Ft-ot vehettek fel.

58 A megyei közgyűléseket az eddigi gyakorlat szerint minden negyedév első hétfőjén tartották. Ezt úgy osztották be, hogy a törvény által kötelezően előírt, a következő évi költségvetést megállapító és az előző évi számadást megvizsgáló, őszi és tavaszi közgyűlést is magába foglalja. így a testület minden évben, február, május, augusztus és november első hétfőjén tanácskozott. A közgyűlésen az alispán, a jegyző, a tiszti ügyész, az árvaszéki elnök, a szolgabírák, a pénztárnok, a főorvos, a főmérnök, a levéltárnok, a közgyám, a számvevő, s a rendezett tanácsú városok polgármesterei szavazati joggal bírtak, függetlenül attól, hogy tagjai voltak-e a törvényhatósági bizottságnak vagy sem. Megyénkben a közlekedési nehézségek miatt a járásokból érkező szolgabíráknak gondot okozott a közgyűléseken való rendszeres megjelenés. Az ülésen csak ritkán, s akkor is inkább csak annak első napjain vettek részt. Holott az ügyek „alapos tárgyaihatása" a közgyűlés állásfoglalása szerint az ő jelenlétüket is feltétlenül szükségessé tette. Ezért az 1872. november 4-1 ülésen elrendelték, hogy a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tisztviselők az ülés teljes időtartama alatt kötelesek jelen lenni, távozásra csak a főispántól vagy alispántól kaphatnak engedélyt.

59 A közgyűlések helyszínéül az ún. „nagy" megyeháza ülésterme szolgált, s a hivatalos helyiségek is itt foglaltak helyet. A közigazgatás és bíráskodás szétválásával azonban az új igazságügyi szerveknek is helyiségekre volt szükségük. Az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk értelmében a törvényhatóságoknak mindazon helyiségeket és szerelvényeket, melyeket a törvény elfogadásakor kizárólag törvénykezési célokra használtak az új bíróságoknak ingyen át kellett engedniük. A törvényhatóság tulajdonjoga azonban az épületeken és az ingóságokon megmaradt.

60 Horváth János, a Zalaegerszegi Királyi Törvényszék újonnan kineve57 Stipta 167-168. p. 38 Az adatok forrása az 1878. évi megyei költségvetés. ZML Vegyes ir. 1871-1879. 235. sz. 59 Törvényhatósági törvény 216. p.; ZML Kgy. jkv. 1872. január 9. 10. sz, 1872. november 4. 308. sz. 6,1 Horváth 32-33. p.