Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala megye közigazgatása 1861-1910
zett elnöke már 1871 végén megkereste a megye közgyűlését a helyiségek átadását illetően. A közgyűlés 1871. november 6-i ülésén úgy döntött, hogy a felállítandó törvényszék a nagy megyeházánál lévő, ekkor alispáni hivatalos szállásul használt két szobát, a földszinten lévő összes helyiséget, a megyei börtönöket és az udvaron lévő várnagyi lakot, az ügyészség pedig a vámházat kapja. Hozzájárult ahhoz is, hogy a „nagy megyeháznál lévő nagy és kis termet, amidőn a megyének azokra szüksége nincs, a kir. törvényszék üléseire ideiglenesen használhassa". 61 A megyei közigazgatás hivatalos helyiségei ezután fokozatosan átköltözködtek a régi szállásházba. A megyeháza funkcióját ezt követően ez az épület töltötte be (ma: Széchenyi tér 5.). A-Z állami befolyás növekedése Az állami bírósági szervezet kiépítésével a megyék végleg elveszítették ítélkezési és bíróválasztási jogukat. Az önkormányzati hatáskörben maradt feladatok fokozatos állami felügyelet alá vonása az 1870-es években tovább folytatódott. Törvény született a közegészségügy rendezéséről, a közadók kezeléséről, a népiskolai hatóságokról. A belügyminiszter szigorú felügyeleti jogköre révén növekedett a közegészségügyi szolgálat feletti állami ellenőrzés, adóügyekben a megyék területén meghatározó szerephez jutottak az újonnan létrehozott királyi adófelügyelőségek és vezetőik, s a népoktatási ügyekben is lényegesen csökkent a megyék befolyása. A megyei hatáskör háttérbe szorítására irányuló törekvés azonban a legnyilvánvalóbban a közigazgatási bizottságok 1876-ban történt felállításában jutott kifejezésre. A fő cél az állami szakigazgatás helyi szervei és az önkormányzati igazgatás közötti összhang megteremtése volt, ezért mind az állami, mind pedig a megyei tisztviselők helyet kaptak benne. A kormány ezzel olyan struktúrát kívánt kialakítani, amelyben a helyi, állami („magyar királyi") hivatalok működésében érvényesülhet a megye kívánsága, a megyei hivatalok tevékenységében viszont úgy jelentkezik az állami akarat, hogy a közigazgatási bizottság azt előbb a helyi viszonyokhoz idomítja, a területi érdekegyeztetés előzetes munkáját elvégzi. A bizottság széles körű jogosultságai révén ellenőrizte a törvények és rendeletek végrehajtását, gondoskodott a helyi szabályrendeletek betartásáról. Mivel a róla szóló törvény szerint a közigazgatási bizottságnak „a törvényhatóság területén levő összes, akár a közigazgatásnál alkalmazott állami, akár törvényhatósági és községi közegek engedelmeskedni tartoznak", nemcsak a megye apparátusával rendelkezhetett, hanem az ott létező állami intézmények irányításába is beleszólhatott. Megsemmisíthette a községek vagy az alispán határozatait, megvétózhatta a törvényhatósági bizottság döntéseit. Albizottságai által a közigazgatás szakirányú feladatainak jelentős részét magához vonta, s elnökén, a főispánon keresztül könnyen érvénye61 ZML Kgy. jkv. 1871. november 6. 381. sz.
