Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

A. polgári közigazgatás bevezetése Zala megyében A tömény kihirdetése után a belügyminiszter 1871. június 15-re tűzte ki a 91. paragrafusban jelzett azon időpontot, amikor minden törvényhatóságnak közgyűlést kellett tartania.

45 Zala megyében is összegyűltek ezen a napon az önkormányzati jogokat 1867 óta gyakorló bizottmányi tagok. Miután a főispán közölte az ülés célját és felolvasták a belügyminisztériumtól a megyéhez érkezett ezzel kapcsolatos leiratot, itt is megalakították azt a küldöttséget, amely az említett paragrafusban elrendelt, a megye jövőbeni közigazgatási szervezetével kapcsolatos tervezetet elkészíti. A küldöttségbe a bizottmányi tagokat választották be, minden járásból 12-14 főt. Egyúttal azt is elhatározták, hogy az előmunkálatok megkezdése előtt tájékoztatást kérnek az igazságügyminisztériumtól a létrehozandó törvénykezési kerületekre és járásbírósági székhelyekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a leendő járási beosztásnál ezt tekintetbe lehessen venni, s ,,a közigazgatás szervezése a törvénykezés igényeivel összhangzó megoldást nyerhessen".

46 A polgári közigazgatásra való áttérés következő lépéseként 1871. november 27én lezajlott a megyére nézve megállapított 600 törvényhatósági bizottsági tag felének megválasztása. (A másik fele a törvény értelmében a legtöbb állami egyenesadót fizetőkből tevődött össze.)

47 Év végére a megye jövőbeni igazgatási szervezetén munkálkodó küldöttség is bevégezte feladatát, s a belügyniinisztériummal szükséges egyeztetések is megtörténtek. Az új közigazgatási rendszer életbe léptetését így már semmi sem akadályozta. A törvényhatósági bizottság első ülését 1872. január 9-re tűzték ki. A közgyűlés egyúttal tisztújító ülés is volt, ahol a tisztviselőket most már az új bizottsági tagoknak kellett megválasztani. Az ülés kezdetén Szapáry Géza főispán üdvözölte „az alakuló közgyűlést, mint első tényezőjét az űj köztörvénvhatósági alkotmányos élet megindulásának, mely új leend ugyan alakjában, de a múltból átöröklő Zala megye hazafiságának változhatlan szellemétől vezéreltetve, az ország és megye érdekeinek a kor követelményeihez idomított kielégítésében találandja fel és oldandja meg nagy horderejű feladatát". Ezt követően az addigi közigazgatási rendszert működtető megyei tisztikar nevében Csutor Imre másodalispán kért szót. Beszédében nem kevés megindultsággal érzékeltette, hogy itt nem csupán a megyei tisztikar kicserélődéséről van szó, hanem a régi, feudális kori vármegye évszázadokon át kikristályosodott, de már elavulttá vált közigazgatási gyakorlata adja át helyét a modern, polgári közigazgatásnak. Átérezve az újabb történelmi fordulópont jelentőségét - némi aggodalommal 45 Stipta 160. p. 46 ZML Kg>'. jkv. 1871. június 15. 210. sz. 47 ZML Kgy. jkv. 1871. november 6. 353. sz.; ZML IV. 402. Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 1872-1944. Közgyűlési jegyzőkönyvek (A továbbiakban: Kgy. jkv.) 1872. január 9. 12. sz.