Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

többségében nőtt, vagy ugyanaz maradt, egy-két esetben pedig csökkent a fizetés. Mindezt a megye a számára államilag folyósított költségvetésből fedezte. Az 1848 előtti háziadó kivetési rendszer megszűnt, a közigazgatási költségeket ezentúl az ál­lam viselte. Az 1867-es évben a megyei közigazgatás nyolc havi, tényleges működése idejére jóváhagyott költségvetés 111.111 Ft 66 2/3 krajcár volt. A következő évben a megye — a most már 12 hónapos évi szükséglet és a közigazgatásban foglalkoztatott összes személyzet jelentős szaporítása miatt - már 296.360 Ft-ot igényelt. Tisztvise­lőit azonban - lehetőségeihez mérten - kellőképpen meg akarta fizetni. Hiszen, mint az 1868. évi költségvetés előkészítésekor megfogalmazta „minden egyes lakos érdeke múlhatatian követeli, miszerint a megye tisztviselői állásukból folyó feladatukhoz ké­pest díjaztassanak, mert képesség mellett szorgalom, iparkodás és önfeláldozás, mit az ügyek halmaza okvetetlen megkíván, csak akkor követeltethetik jogosan, ha minde­zek anyagilag is kellően jutalmaztatnak". 33 Az önkormányzati jogok visszaadása, „a törvény és szokás által fenntartott hely­hatósági tiszti állomások" betöltése megnyugvást hozott. A megyei közgyűlés — áté­rezve a történelmi fordulópont jelentőségét — a választások megtörténte után, a tiszt­újítás másnapján (1867. május 7-én) megelégedettséggel nyugtázta, hogy „az 1861. évben megszakadt alkotmányosságot csak most, midőn a törvényesen kinevezett fő­ispán által 1867. évi május hó 6-ára összehívott és megtartott megyei tisztújító köz­gyűlés által alkotmányos tisztviselői választattak, és így tetdeg belelépett alkotmányos önkormányzati jogai valóságos gyakorlatába, tekinti visszaállítottnak és folytatható­nak". 34 A „folytatás" pedig a dolgos hétköznapok további alkotómunkájában követ­kezett. Még ugyanezen a közgyűlésen eldöntötték, hogy ezentúl minden harmadik hónap első hétfőjén, ha ez ünnepnap, akkor pedig az azt követő napon tartják a rendes közgyűlést. Elhatározták azt is, hogy a leendő üléseken — követve az 186l-es hagyo­mányokat — először a közjogi kérdéseket, utána a felsőbb rendeleteket, majd az egyéb levelezéseket, végül pedig a megye belügyeit tárgyalják. Szintén ezen a közgyűlésen egy bizottságot küldtek ki az árvaügyek megvizsgálására és jövőbeni kezelési szabályai­nak kidolgozására. 35 A negyedévenként összehívott közgyűlések határozatait az ille­tékes tisztviselőknek kellett végrehajtani. A kulcsszerep a Zalaegerszegen lévő köz­ponti hivatalokban székelő alispánra és a járások élén álló főszolgabírákra hárult. A járások ekkor még nem rendelkeztek kialakult, állandó járási székhellyel és hivatali infrastruktúrával. Az ügyintézés általában a fő- vagy alszolgabíró lakásán történt, s a hivatali posta is ide érkezett. A korábbi időszakból örökölt járási beosztást — tekin­tettel a hamarosan bekövetkező rendezésre — nem módosították. Közvetlenül a 33 ZML Kgy. jkv. 1867. augusztus 5. 242. cs 255. sz. 34 ZML Kgy. ír. 1867. május 6. 1. sz.; ZML Kgy. jkv. 1867. május 7. 1. sz. 35 ZML Kgy. jkv. 1867. május 7. 8, 12-13. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom