Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala megye közigazgatása 1861-1910

jegyző, egy tiszti főügyész, két tiszti alügyész, egy főpénztárnok, egy főszámvevő, egy alszámvevő, egy levéltárnok, két megyei orvos, két mérnök, egy csendbiztos és egy várnagy látta el a közigazgatási feladatokat. A legutóbbi kivételével, akit a főispán nevezett ki, valamennyiüket a megyei bizottmány választotta. A járásbeli tisztviselők — minden járásban egy főszolgabíró, három alszolgabíró, két gyámi szolgabíró, négy esküdt, egy aladószedő és két sebészorvos — szintén ezen testület választása révén nyerték el hivatalukat. Az így létrehozott tisztikar munkáját a főispán által kinevezett tiszteletbeli tisztviselők segítették.

7 A fizetéseket tekintve a legmagasabb évi fizetése (3000 Ft) a főispánnak volt. Őt követte az első alispán (2100 Ft), majd a másodalispán és a főjegyző (1500 Ft). A főszolgabírák 1200 Ft-ot, a főügyész, a pénztárnok, a mérnökök és a főorvos 1000 Ft-ot kaptak, a többi tisztviselő évi fizetése 500-800 Ft között mozgott. (Az esküdtek juttatása pl. 500 Ft-ot, a főszámvevőé és a levéltárnoké 800 Ft-ot tett ki.)" A tisztikar megalakítása után a közgyűlés kijelentette, hogy a megye polgári közigazgatását ezennel választott tisztviselőire ruházza, a megyét eddig irányító császári tisztviselők működését megszűntnek, az általuk hozott további intézkedéseket pedig hatálytalanoknak nyilvánítja.

9 Az adott politikai helyzetből kifolyólag a legfontosabb közjogi kérdésekben megfogalmazott állásfoglalás az újonnan megválasztott tisztviselők további tevékenységére is kihatott. A megye a felelős magyar minisztérium viszszaállítását követelve az újonnan felállított magyarországi kormányszékeket (kancellária, helytartótanács) nem ismerte el. Ennélfogva az onnan érkező utasítások, rendelkezések közül is csak a hazai törvényekkel egyezőeket hajtatta végre. A tisztviselők figyelmét külön felhívta mindezek szigorú szem előtt tartására.

10 Még ugyanezen a közgyűlésen a bizottmány saját kebeléből egy választmányt küldött ki a megye űj közigazgatási rendjének kidolgozására. A csakhamar beterjesztett javaslatok nyomán hozott határozatok többségében az azonnali, sürgős teendők elintézésére, a felmerülő gyakorlati problémák megoldására vonatkoztak, nem pedig hosszú távra kigondolt, átfogó koncepció megalkotását tükrözték. Kitűzték a bizottmányi ülések napját, gondoskodtak a megyei épületek állagának felméréséről, az utak, hidak kijavításáról, az árvák vagvonának megfelelő kezeléséről, a közbiztonság fenntartásáról, bábák, állatorvosok alkalmazásáról, javaslatot készítettek a törvényszékek felállításával kapcsolatban, megszabták a háziadó kivetésének a módját, előkészítették a községek igazgatásának rendezését, lépéseket tettek a selyemtenyésztés előmozdítása érdekében stb.

11 A megyei közigazgatás területi szervezetét illetően meg7 ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 1. és 5. sz. 8 ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 64. sz. '> ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 6. sz. 10 ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 9. és 64. sz. 11 ZML Kgy. jkv. 1861. február 6. 8. és 64. sz.