„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - II. Az Urbarialis (úrbéri munkálat)
ced bérnek behozása az igazsággal egyező, a földesúrra pedig, és jobbágyára nézve hasznos volna e? De mivel ez nem parancsolva vagyon, hanem csak tanácsoltatik, a kölcsönös egyezést, és ebből eredő törvényes alkut pedig tanácsolni nemcsak nem igazságtalan, hanem inkább magának a törvényhozó hatalomnak legszebb kötelessége, ezen tanácslat ellen kifogásokat tenni felesleges volna; többnyire helyes és igazságos mindaz, amit a javallott törvénynek ezen §-a a kilenced helyett fizetett uradalmi tizednek, a heted és nyolcad résznek, a kender és len kilencednek, vagy a helyette gyakorlott fonásnak, a megmunkálni elmulasztott földekből járó kilencednek, és a kilenced hazahordásának érdemében az eddigi törvénynek, és törvényes szokás szerint meghagyott; az pedig, amit a kilencedelésnek ideje eránt megváltoztatott a job- b ágy ok javára felette hasznos, sőt szükséges is, mert csak ezáltal kerültetnek el azon károk és veszteség, melyet a későbbre haladott kilencedelés miatt rész szerint az időnek viszontagságai, rész szerint a vigyáztalanul őrzött, sőt gyakran szántszándékos gonoszsággal a kepék156 közé hajtogatott marhák okoztak, a szegény jobbágynak csekély gabonájában. Igaz ugyan, hogy ezen változtatás a földesuraknak némelykor talán alkalmadan leend, de ők ezen alkalmadanságot jobbágyaik tetemes kárainak eltávoz- tatása miatt könnyen elszenvedhetik mindenkor, sőt a természetes igazság szerint kötelesek is elszenvedni azt, mert nekik sem törvény, sem szerződés just nem adhat jobbágyaiknak károsítására. Ugyanazért tehát ezen egész 2. § minden változtatás nélkül áltáljában elfogadható. A bor kilencedről és hegyvámról szóló 3. §-nak egész tartalma szinte helybenhagyható; ami azonban az itt is említett szőlők alját illeti, ezek eránt ott, ahol a szőlőhegyek regulatiojáról szó leend, némely észrevételek fognak tétetni, melyeket itt megelőzni szükségtelen. A 4. § meghatározta a bárányokból, gödölékből157 és méhékből járó kilencedet, és a kilenced beszedésének idejét. A bárányok és gödölék eránt itt azon észrevétel adja elő magát, hogy mivel azon legelő, melyet minden földesura most javallott törvény 3. cikkelyének 3. §-a szerént jobbágyainak adni tartozik, csak a szükséges marhákra vagyon szorítva, és azon felül sem birkának, sem kecskének legelőt adni nem köteles, a járandóságon felül engedett legeltetésnek bére eránt pedig csak egyesség által kötött alku szabhat zsinórmértéket; ezen törvényben világosan kellene érinteni, hogy a bárányokból és gödölékből csak ott adassék kilenced a földesúrnak, ahol a legelő birkáknak és kecskéknek is elegendő, s annak bére eránt a földesúr jobbágyaival egyességre nem lépett. Megjegyeztessék még ezen felül a bárányoknak, gödöléknek és méhek- nek váltásbére eránt az is, ami ezen cikkely első §-ában a füstpénzre, és más pénzbéli adózásokra előadatott. Egyébaránt a kilencedelésnek meghatározott idejére nézve 156 Aratáskor a tarlóra fektetett, kereszt alakban összerakott gabonakévék. 157 Kecskegidákból. 67
