„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
Ki thonich János Hármaskönyvön alapuló magyarázatának21 használatba vétele révén teljesen írásbelivé vált rendes per (processus solemnis) szabályainak, rendjének rögzítésére — a Hármaskönyv megújításának kísérletein: a Négyeskönyvön és a ,(Novum Tripartitum ’-on22 kívül — először a Deputatio juridica tett kísérletet. A jogi bizottság elaborátuma az 1723:38., az 1729:40., 42., 43. és az időközben elfogadott 1792:16. törvénycikk rendelkezéseit szem előtt tartva elsődleges feladatának a perfolyam gyorsítását tekintette, és e célnak rendelte alá a perrend megalkotását. Mint a törvényes tárgy második részéhez fűzött bevezetőből világosan kiderül, az országos deputáció ugyanezt a megfontolást követte, és számottevő változtatások nélkül átvette az elődtervezet anyagát. Az országos bizottság 32 tagba (sectio) — Deák szóhasználatában szakaszba23 — foglalt perrendtartási javaslatára adott Zala megyei észrevételek is elsősorban a peres ügyek gyorsabb intézésének elősegítése érdekében tartalmaztak kiegészítéseket és indítványokat. A „törvénykezés rendjéhez^’ fűzött első jelentősebb — hat pontba sorolt — fejtegetés a felek kifogástételeit, illetve az ügy érdemét érintő feleselések szabályait egészítette ki. Ennek, valamint a továbbiaknak nyomon követéséhez hasznosnak látszik a rendes per szakaszainak, illetve lefolyásának áttekintése. A per — ekkor már nagyon ritka kivételektől eltekintve — keresetlevéllel indult, melyben a feleket, a bíróságot, a követelést és ennek jogalapját kellett megjelölni. A keresedevél benyújtása előtt azonban a leendő felperes intéssel is élhetett, vagyis felszólíthatta leendő ellenfélét arra, hogy a sérelmezett magatartással hagyjon fel (adja át a jogtalanul birtokában tartott dolgot, ne halogassa tovább az okozott kár megtérítését, a tartozás megfizetését, stb.). Az idézésről a bíróság gondoskodott idézőlevél kiküldésével. A felek, helyesebben képviselőik a kitűzött határnapon a bíróság képviseletében eljáró bíró előtt vették fel a pert. A perfelvétel (levata causa) a keresedevélnek a megnyitott perjegyzőkönyvhöz csatolását és ennek alapján a keresetnek a perirat első oldalára történő feljegyzését, illetve az alperesi megjelenés beírását jelentette. Ezt követően az alperes a per érdemét nem érintő kifogásait (exceptiones dilatoriae) tette meg, 2tJoannes Kithonich de Koztanicz: Directio Methodica processus judiciarii juris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé. (A nemes Magyarország szokásjoga törvény-folyásának rövid magyarázata.) Tymaviae, 1619. A Directio Methodica a törvénytanulóknak szánt, 12 fejezetből álló tankönyv volt. Vö. Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999. 226. p. 22 A Négyeskönyv (Quadripartitum) a Werbőczy Tripartitumanak átvizsgálására 1553-ban létrejött bizottság által készített szokásjogi gyűjtemény, amelynek anyaga - lényegét tekintve - nem sokban tért el a Hármaskönyvétől. A Novum Tripartitum (Új Hármaskönyv) az 1715-ben kiküldött ún. rendszeres, a Hármaskönyv átvizsgálását is végző bizottság (Commissio Systematica) által készített (1719), de országgyűlési tárgyalásra fel nem vett javaslat. Vö. Béli Gábor i. m. 29-30. p. 23 A teljes pontosság érdekében meg kell jegyezni, hogy a perrendtartás utolsó tagja a szóbeli perről rendelkezett, de csupán hat szakaszt tartalmazott (555-560. §-ok). 290
