„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
Visszautasította Zala azt a javaslatot is, hogy az alsótáblán fejenkénti szavazati jogot kapjanak a királyi tábla tagjai, valamint a szabad királyi városok és a káptalanok követei. A vármegyék eddigi túlsúlyának (végeredményben döntési jogának) védelmében azt indítványozta, hogy csak a megyék szavazhassanak, a többieknek csupán tanácskozási joguk legyen, ha pedig ez nem kivitelezhető, a megyék követeinek - nemesi népességük számarányához mérten — több, (a két követnek együtt) 4-10 szavazata legyen. Az országgyűlési költségekkel kapcsolatos — kétségkívül Deák Ferenctől származó — legfontosabb zalai javaslat szerint már az 1647:134. törvénycikkben is „elég világos nyomdoka vagyon annak, hogy hajdan is a nemesség maga fizette követeit, de egyébként is a^ igazsággal egészen megegyező volna, ha egen diurnumok fizetésével az adózó nép legkevesebbet se terheltessék, ugyanazért határogtassék meg hogy ennek utána a követeknek diurnumait s minden egekkel járó országgyűlési költségeket az illető vármegyékbéli nemesség figesse, mely költségekhez ne csak a birtokos nemesek, hanem magok a mágnások, sőt a küldendő követek is javaikra arány szerint kivetendő késgpéngbéli fizetésekkel járulni kötelegtessenek ”. A közjogi észrevételek sorában kifejezetten Deák Ferencnek tulajdoníthatjuk a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését követelő alábbi megfogalmazást: „A világ eddigi történeteinek folyamotja, s Európa lelkesebb nemzeteinek legújabb példái világos bizonyságul sgolgálnak, hogy a közjónak előmozdítására oly igen sgiikséges nemgeti lelkesedést, a polgárok lelkierejének gyorsabban haladó kifejlődését, és ag egyes tagok különböző véleményeinek a nemgeti kögügyben egy sgent célra lehető egyesítését semmi oly sikeresen nem esgkögli, mint a sajtónak szabadsága. [...] Mivel tehát a magyar is e korban nemzetiségének emelésére törekedik, a nemzetiség és sgabadság pedig elválhatatlan testvérek, sgiikséges egy olyan törvény, mely a mívelődésnek terjedését terhesen gátoló, és semmi világos honi törvényen nem alapult könyvvizsgálat megszüntetésével a sajtó sgabadságát nálunk is erős alapra építse Ráismerhetünk Deák nézeteire a zsidók bérleti jogának korlátozása ellen fellépő zalai javaslatban is. Deák szerint a zsidók bérleteit tiltó törvény „a hagai kereskedést és a nemgeti vagyonosodást is nagyon akadályozná”, ahelyett „nem ártana” azt meghatározni, hogy a zsidóknak „mind javakat árendába kivenni, mind korcsmákat is árendában bírniok sga- badlegyen”, azzal a feltétellel, ha nem csorbítják a bérbeadó tulajdonos (nemes) jogait. Ha ez nem történik meg — írta Deák — „ha mindég nagyobb és nagyobb megszorítások alá vettetni, s a kereset módjaitól megfosgtatnijognak, kénytelenek lesgnek a magok táplálását, melyre a természet törvénye már jusst ád minden embernek, holmi alattomos, s ag általok eddig is gyakorolni sgokott csalaságoknál még nagyobbakkal is élvén, s ag eddig okogott kártételeiknél nagyobb károkat okogya keresni”. Indítványozta Deák a zsidókat sújtó türelmi adó eltörlését is. Javaslata csaknem szó szerint megegyezett azzal a határozattal, amelyet — nyilván az ő kezdeményezésére — még 1831. január 17-én fogadott el Zala megye közgyűlése. E szerint „ag emberiséggel, r a maifelvilágosodott sgágad leikével egyáltaljában ösgye nem fér ag hogy valaki ágért, mivel ag Istent a többi honi lakosoktól különbögve, és más szertartásokkal imádja, késgpéngfizetésekkel terheltessék, ágért igen illendő, sőt sgiikséges a gsidókat sorsoknak e résg270
