„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

ben való könnyebbítése tekéntetéből minden türedelmi (tolerantialis) adózástól ennek utána egészen felmenteni”.7*

Zala vármegye észrevételeinek mintegy felét a jogügyi operátumhoz fűzött javaslatok teszik ki. Nem véletlen, hogy Deák később éppen e munkálat kapcsán nyilatkozta, hogy az országos küldöttség „rendszert nem alkothatott, mert csak hiányok kiegyenlítésére és foltozásra volt kiküldve”. Deák szerint „polgári törvényeink a nemzeti törvényhozás hosszú során keresztül minden rendszer nélkül, egyes panaszok következtében, egyes esetek körülményihez alkalmazva hozattak”. Ezen pedig az országos küldöttség jogügyi operámmá sem segít, mert az „nem egyéb a curialis decisiókból [ítéletekből] merítgetett, ekkorig világos törvény által el nem intézett egyes esetek eligazításánál”. Deák álláspontja: „nemzeti csinos kodásunk haladásával változván az idő szelleme, sok régjt el kell törleni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni, hogy törvénykezésünk folyamatját az ítélő bíráknak bizonytalan önkényétől felmentsük”. Ez a magyarázata tehát annak, hogy az országos bizottság munkájával elégedetlen Deák roppant alapos és részletes észrevételeket dolgozott ki mind a törvényszékek elrendezésével, mind a törvényszéki eljárásokkal, mind pedig a polgári és büntetőtörvénykönyv-tervezetekkel kapcsolatosan. Azt, hogy e javaslatoknak Deák a „szülőatyja” és szövegezője, bizonyítja a Deákra jellemző és számos ponton kimutatható természetjogi érvelés, esetenként a szintén Deáknak tulajdonítható úrbéri észrevételekkel való egyezés, végül az a körülmény, hogy saját ügyészi tapasztalatait is leginkább e munkálat kapcsán, kiváltképp a büntető törvénykönyvre tett megjegyzéseiben kamatoztathatta.

Deák — eltérően a radikálisabb megoldásokat követelő megyéktől — nem szorgalmazta az úriszék teljes eltörlését, csak megszorította volna annak működését, azáltal, hogy a földesúr és jobbágya közötti, vagy a földesurat bármilyen szempontból mint felperest érintő perekben sem a földesúr, sem annak rokonsága, sem pedig lekötelezett alkalmazottjai nem lehetnének bírák. „Igazságos, sőt felette szükséges ezen határozás, mert az ítélőszékeknek részrehajlást ismerni nem szabad” — írta az úrbéri észrevételek megfogalmazásakor is hasonló módon érvelő Deák.

A természetjogra való hivatkozás mint vörös fonál húzódik végig az egész jogügyi munkálaton, és jelzi Deák keze nyomát. így Deák szerint a perek alkalmával az utolsó felelet a perrel megtámadott alperest illeti, mégpedig „a természetnek egyszerű, de legigazságosabb alapon épült törvénye szerint”. ,JSlem egészen egyező a természetes igazsággal” — érvelt Deák — az a javaslat, hogy a nem nemes ne vonhassa kétségbe a tőle nemesi birtokot visszaperelni szándékozó kétségtelen nemességét, ezért az Deák álláspontja, hogy a „legigazságosabb volna a nemeseknek ezen kizáró jussát végképpen eltörölni”. ,J\deg nem egyez a természetes igazsággal” az sem, írta Deák, hogy 60 évnél idősebb ember ne ta- 28

28 Zala észrevételei 121-133. p.; Barta: A fiatal Kossuth 157-161. p.; Zala megye állásfoglalása a türelmi adóról: ZML kgy. jkv. 1831:37.

271