„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

Deákra ismerhetünk a köznevelési észrevételek további két részletében is. Deák visszautasította az országos bizottság javaslatát, amely szerint a felsőbb iskolákban tandíjat kellene bevezetni, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az „alacsonyabb születésű, s csekélyebb elmebeli tehetséggel bíró ifjak” más pályát válasszanak maguknak, ne legyenek „a hassanak is veszedelmére”. Deák szerint „őbennük a haza derék, s a közjóra jövendőben hasznos tagokat vesztene el”, mert „bizonyos, s köztapasztalásból tudnivaló az hogy gyakrabban az alacsonyabb születésű, s kevés tehetséggel [vagyonnal] bíró, vagy éppen szegénységgel küszködő ijjokból jelesebb polgárok s buzgóbb hazafiak erednek, mint a fényes nemből szfir- mazpttakból”. A tandíj csak viszályt szítana, és visszaéléseket, korrupciót szülne, ráadásul az iskolák fenntartóinak olyan jövedelmei vannak, amelyek a tandíjat feleslegessé is teszik.

Deáknak még ügyészi tevékenysége kapcsán ismertté vált elvei köszöntek vissza, amikor a köznép oktatásáról szólva azt kívánta az országgyűlés elé terjeszteni, hogy a papok a templomoktól távol, eldugott hegyi településeken vagy pusztákon lakó embereket időnként az otthonaikban keressék fel, és lássák el erkölcsi oktatással, „nehogy az oly messze lakó, és soha az Isten igéjének hirdetését, vagy más vallásbéli tanításokat nem halló emberek durva felnevelkedések által minden tiszta erkölcsből s emberi érzékenységből kivetkőzve, a közjónak és felebarátjainak károkra, és veszedelmekre éljenek; hanem inkább a szelídebb erkölcsi tanítások és oktatások által természetük és belső szjvbéli érzeményeik is szelídülvén, becsületes, jámbor magok viseletű emberekké váljanak ”.21

A közjogi operátumra tett észrevételeiben Zala megye is számos érdemi javaslatot fogalmazott meg. Ezek közül — a teljesség igénye nélkül — most csak azokat említjük meg, amelyeknél véleményünk szerint Deák Ferencnek is kezdeményező szerepe lehetett. Zala e tárgyú észrevételei általában jóval mérsékeltebbek voltak, és kevesebbet követeltek, mint a leghaladóbb megyék reformjavaslatai. Ez alól gyakorlatilag csak az országgyűlési költségek, a sajtószabadság és a zsidóknak adandó jogok ügyében született határozatok kivételek.

Zala megye nem kívánta megváltoztatni az országgyűlés felsőtáblájának összetételét, csupán a név szerint meghívandó mágnások számának korlátozása, és az ellen lépett fel, hogy a megjelenésre jogosult családokból csak az elsőszülöttet hívják meg. Deák véleménye szerint az országgyűlés tagjainak „a legérettebb megfontolással és elégséges tudomány béli ismeretekkel felruházottnak kell lenni, ezen tökéletesség pedig nincs a természet által az elsőszjilöttséghez kapcsolva, és nem egyszer a szjiletési sorban következő magzatok több országgyűlésre szükséges tulajdonokkal bírnak, mint az őket a születésben megelőző öregebb testvérek, s így azok, kik sokszor a hazának célarányos tanácsadásaikkal nagyobb hasznára válhatnának, egészen ki lennének zárva az országgyűlési tanácskozásokból”. 27

27 Zala észrevételei 116-120. p.; vö.: Barta: A fiatal Kossuth 167-170. p. Az erkölcsi oktatás szükségességéről szóló rész Deáknak a Babits-féle perben benyújtott védőiratával rokonítható. Vö. Kónyi 1. köt. 1-6. p.

269