„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek

vendőben a népet erkölcsre tanítani, s hasznos tanításaik általjó hadfiakká fogják nevelni a polgárokat, különösen illetné; ágért igenis törvény által határogtassék meg hogy valamint a világi, úgy aK. egyházi ifjúság neveltetésének és oktatásának módja, x ag egt tárgyogó rendsgabások időről időre ag országgyűlése elejbe terjesztessenek. ’S6

Zala megyének a köznevelési és tudományos munkálatról Deák Ferenc előterjesztése nyomán készített észrevételei (összhangban az országos tendenciával) elsősorban a nemzeti nyelv terjesztésére, és az országgyűlés jogkörének szélesítésére helyezték a hangsúlyt. Zala nem követelte ugyan az egységes állami oktatás bevezetését, de a szerzetesrendi tanítók kinevezését pl. világi hatóság felügyelete alá akarta helyezni, az amúgy is tekintélyes birtokkal rendelkező tanító-szerzetesrendektől pedig megvonta volna a tanításhoz világi közpénzekből kapott támogatást. A nemzeti nyelv használatát kötelezővé és kizárólagossá kívánta tenni az elemi iskoláktól az egyetemig. Ehhez kapcsolódva utasította el, hogy német nyelven is folyhasson a tudományok oktatása, valamint azt is, hogy az igehirdetés és hittan latin nyelvű legyen az iskolákban.

Hasonló meggondolásból, a nemzeti öntudat védelmében utasította el Deák azt a javaslatot, amely a magyar történelem tanítását száműzte volna az alsóbb iskolákból, így azok, akik nem tanulnak tovább, nem kaptak volna megfelelő hazafias nevelést, így érvelt Deák a történelemtanítás fontossága mellett: „minden hazafit, még a míveletle- nebbet is önnön szjilőfóldje leginkább érdekelvén, annak történeteit bármely silány töredékek sierint is tudni, mind önnön magára, mind a közjóra is legnagyobb sikert hozhat, mert akármely sorsbéli életre menjen is által valaki, az hazai polgár lenni soha nem szűnik megy és így mind a ha- gasgeretetet, mind annak védelmére köteles tartozását a hazai történetek között előforduló jelesebb hazafiak tettei gyújthatják fel leghathatósabban szívében

Az országos bizottság „az egész tadományosodás dolgát” a helytartótanácsra kívánta bízni, Zala ezzel szemben azt a különvéleményt támogatta, amely szerint a nevelés és a tudomány kérdéseit időről időre az országgyűlés vegye tárgyalás alá, és a helytartó- tanácsnak csak arra legyen felhatalmazása, amit az országgyűlés hozzáutal. Deák szerint az ifjúság nevelésének és oktatásának az országgyűlés felügyelete alóli kivonását „a hazának jövendő haszna és boldogsága tiltaná, mert az ifjúság ag mely [...] azon polgárokká leend, kikre a haga a maga állandó fennmaradását bízni, r a nemzet és constitutio hív őreit bennek szemlélni fogja, ezeknek vállain fog nyugodnijövendőben a közügynek kormánya, ezektőlfog függni a nemzeti charactemek és léteinek utóbbi fennmaradása 26

26 Zala észrevételei 112-116. p.; Deák későbbi egyházpolitikájáról: Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. In: Tanulmányok Deák Ferencről. 11-58. p.; Deák természetjogra hivatkozó érveléséről: Sándor Pál: A pályakezdő Deák 543. p.; uő.: Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. In: Tanulmányok Deák Ferencről. 161. p. Sándor Pál tanulmánya hasznos támpontokat adott az észrevételek szövegének elemzéséhez, és a Deák Ferencnek tulajdonítható részletek azonosításához. (Deák pl. első jelentős országgyűlési beszédében, 1833. június 15-én is kifejezetten a természetjoggal érvelt. Vö. Kónyi 1. köt. 14-16. p.)

268