„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

maradott béjegyzett adósságainak pótolására, az elégtétel terhétől felszabaduljon, mert ezen módosítás a bírói megintéseknek költségeivel, melyek a hitelezők nagyobb szá­ma miatt gyakran nem csekélyek lehetnének, vagy a vevőt igazságtalanul terhelné, vagy károsítaná az eladót, minthogy a vevő minden efféle költségeket annak bészámlálna, de azonkívül is ezáltal még fel nem szabadulnának a vásárlók azon felette terhes kötelességtől, hogy az eladónak értékbéli környülállásait számba vegyék, és arról még esztendők múlva is feleljenek, ami pedig csak azért sem igazságos, mert az idők vál­tozása szerint a fekvő javaknak valóságos értéke is tetemesen változhatik, és ezt a venni akaró előre nem láthatja; így példának okáért az a vevő, ki 1816. esztendőben még elég bátorságot látott az eladónak megmaradó vagyonában annak minden be­jegyzett adósságaira nézve, tetemesen csalódhatott volna, mert ezen idő olta 1824. esztendeig az eladónak jószága is, mint szinte minden más javak, pénzre számlált ér­tékében felére leszállóit, a béjegyzett adósságok tehát abból már ki nem kerülnének. Félrevetvén tehát a kirendeltségnek említett javallatát, a hitelezők bátorságára és a titkos eladások által történhető csalfa kijátszások meggátolására is figyelmezve, tör­vény által azt kellene meghatározni, hogy midőn az eladónak áruba bocsátott javait béjegyzett adósságok terhelik, tartozzék a megvevő három hónapokkal előbb, mint a jószágnak árát lefizetné, az örök bévallást vagy záloglevelet közgyűlésen kihirdettet- ni, és a vételnek vagy zálognak sommájából ezen három hónapokig legalább annyit magánál tartóztatni, amennyit a béjegyzett adósságok egész sommája, s a kötelező levelek kiadásának napjától számlálandó kamatok tesznek, amit azonban a kamatok­ból időnként az eladó lefizetett, ha kétségtelen nyuglevelekkel bébizonyítani képes, azt a megvevőnek letartóztatni sem hatalmában, sem kötelességében ne álljon. Ezen idő alatt a hitelezők akár per mozdítás, akár törvényes zár, vagy bírói letiltás által követeléseiket bátorságba helyheztetik, ugyanazért a vevő továbbá semmi felelettel köteles ne légyen, aki azonban vásárlásának kihirdetését elmulasztja, vagy az eladót három hónapok előtt kielégíti, azt minden károkért a kezeskedés méltán terheli. Az 50. cikkelyre, De classifications debitorum,395 következendő megjegyzések tétet­nek: 1-ször. Az első §-ban javallott azon rendszabás, hogy az asszonyi hozományok, ha csak egy esztendő alatt nyilván bé nem jegyeztetnek, törvényes elsőségi jussokat elvesztvén, a többi követelések sorába szálljanak, helyben nem hagyható, mert ellen­kezik fentálló törvényeink leikével, és a törvénykezésnek századok óta sértetlenül megtartott rendszerével; habozó bizonytalanságba, sőt gyakran kétségtelen veszede­lembe ejti az asszonyoknak, pedig éppen a férjeiket forróbban szerető szelídebb asz- szonyoknak minden értékét, kik nem vagyonaik pusztulását, hanem inkább a törvé­nyek erős oltalmát érdemelnék meg. De felesleges volna még e tárgyban hosszas is­395 Az adósságok osztályzásáról. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom