„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

métléssel felhordani mindazon fontos okokat, melyeket az 5./. alatti különös vélemény pontos rövidséggel előadott, és minthogy a kirendeltségnek javallatában elszámlált tekintetek a véleménynek okait és azok erejét meg nem cáfolják, nemcsak nem felesleges, hanem valóban felette hasznos volna az asszonyi hozományok elsőbbségi jussa eránt eddigi törvényeink további fenntartását az új törvényben is nyilván kifejezni. A bejegyzett kereskedőkre nézve a váltó kereskedői törvénykönyvnek rendelései sér- tedenül hagyatván.

2- szor. Helytelen és igazságtalan a kirendeltségnek azon javallata, hogy a privile- gialt adóságok egymás között elsőséggel még akkor se bírjanak, midőn az adósnak egész vagyona még ezeknek kifizetésére sem elegendő, mert lehetnek ezek sorában olyan követelések, melyek az adósnak törvényes tulajdonává soha nem váltak, hanem csak őrzés, másnak általadás, vagy ideigleni haszonvétel végett bírásába jutott, de elpazarlott portékákból eredtek, sőt némelykor tiltott utakon, lopás, rablás, orgazdaság által a valóságos tulajdonosnak tudta és akarata ellen kerültek kezére, mindezekből tehát a tulajdonosok másnak hasznáért semmit el nem veszthetnek, és csakugyan előbb vissza kívánhatják kétségtelen sajátjokat, mint a mesteremberek a tőlök hitelben elhordott első szükségbéliek árát, vagy az özvegy törvényes jegypénzének kifizetését. Ezek szerént sokkal igazságosabb leend még ezen követelésekre nézve is oly rendet tartani, hogy mindenekelőtt az adósnak tolvajlásai, rablása vagy orgazdasága által okozott, és törvényes úton bébizonyított károk ezek után az első §-ban k) betű alatt elszámlált költségek, továbbá a kezénél letett, vagy használás végett néki általadon idegen vagyonok, amennyire természetben meg nem volnának, becsű árok szerint, még ezek után minden adóbéli, bányai vagy jobbágyi tartozások, és azon számadásbeli megmarasztások, melyek az i) betű alatt említtetnek, ezeket követőleg a temetési költségek, gyógyszerek ára, s az orvosnak jutalma, minden cselédnek fize- teden bére, végre az asszonyi hozomány, a mesterembereknek g) betű alatt felhozott követelései, a fizeteden szállásbér, és utoljára mindenek után a törvényes jegypénz legyenek kifizetendők. Többnyire az adósságok elsőségének ezen cikkelyben javallott sora tökéletesen helybenhagyható.

3- szor. Szinte nem elfogadható a kirendeltségnek azon javallata, hogy a tőkepénzek elsőségi jussával csak egyedül a két esztendő óta fizeteden kamatok bírjanak, mert világos törvényeink, és a kölcsönözésnek természete megkívánják, hogy minden törvényesen kötelezett, vagy egyébként járandó kamat a tőkepénznek jussait kövesse; de valóban nem csekély igazságtalanság is volna éppen azon hitelezőt büntetni, ki emberiségből vagy barátságból az adóst nem háborgatta, a kamatok rendes fizetésének elmulasztása miatt költséges perre nem fakadóit, hanem inkább önnön hasznának elmaradását sem számlálván, jótévőleg elnézte, hogy az a néki fizetendő kamatokkal más nyughatadankodó hitelezőknek terhes zaklatásaitól menekedjék. Helyesebb tehát e részben is fennálló törvényeink rendelésének további megtartása.

170