„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

két, a kirendeltség javallatának elfogadása által azonban sok ilyen telek, mely egykor talán csak zsellérház vala, régi jobbágyülésnek tehát nem tekintethetik, a közös haszonvételekből egészen kizáratnék, s így a vevőknek az eddigi törvényes szokásban gyökerezett bizodalma meg volna csalva; minden efféle csalódás pedig a törvényhozó hatalomnak a lehetőségig gátolni fő kötelessége. Hogy ezen felosztási zsinórmérték éppen nem igazságtalan, maga az országos kirendeltség is elisméri javallott cikkelyének 6. §-ában, ahol szinte a belső telekek mennyisége rendeltetik aránynak olyan határokban, melyekben a régi jobbágyülések minéműségét és valóságos számát zavart állapotok miatt megtudni nem lehet, ha tehát ilyen határokban nem igazságtalan az, nincsen semmi fontos ok, miért ne lehetne azt az eddigi szokás szerint általános kulcsnak elfogadni, és miért kellene inkább a hozandó törvénynek sikerét mindazon nehéz megfejtésű kérdések alá kitenni, melyekkel a perlekedő felek a jobbágyülések meghatározásában küszködni kénytelenek lennének.

A puszták arányos felosztásánál éppen nem lehet a jobbágyülések mennyiségét zsinórmértékül használni, mert számos puszták találtatnak hazánkban, melyek népesítve soha nem valának, vagy ha voltak is, a hajdani jobbágyülések mennyiségét azokban kinyomozni már ma nem lehet; mivel pedig némely pusztáknál a szármozási járandóság sem tökéletesen világos, és az is megtörténhetik, hogy egyik vagy másik birtokos a közel fekvő faluban lévő majorjához használván pusztabéli telkeit, nem bír semmi belső fündust a pusztának határában, azért azonban a közös haszonvételekből ki nem rekesztethetik, de amúgy is pusztákon a belső teleknek mekkorasága jobbára csak a birtokosnak önkényes foglalásától függ, ezek eránt célarányosabb leend azon határozás, hogy ahol szármozási járandóság nem találtatik, a közös haszonvételeknek felosztásában minden pusztai birtokosnak egész valóságos birtoka, melyet 32 esztendőtől fogva nyilván és háborgatás nélkül folyvást használt, szolgáljon arányul, mert a pusztákon hamarább elnézi minden közbirtokos azt, midőn egyik vagy másik a majorja mellett lévő tulajdon szántóföldjéből még egypár holdot kerít udvarához, mint azt, ha 10 vagy 20 holdot a közös erdőből kiirt, vagy annyit a legelő gyepből elfoglal, pedig sokkal több különbséget szül a felosztásnál két hold belső telek, midőn a belső telkek mennyisége szolgál zsinórmértékül, mint tíz, sőt gyakran száz hold szántóföld akkor, midőn az egész birtoknak kiterjedése teszi kulcsát az arányos osztálynak.

Végre 3-szor. 10. §-ban az egész határnak tagos elosztását javallja az országos ki- rendeltség oly móddal, hogy a major földek is commassaltatván,355 minden birtokosnak egy tagban adassanak ki; az előbbi major birtoknak mennyiségére pedig, és mi- néműségére különös tekintet lévén, minden különbség és ebből eredhető hiányosság kipótoltassék. Óhajtani lehetne valóban, hogy ezen törvényjavallat mindenhol sike355 Egyesítvén.

155