„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
résén eszközölhető volna, de a gazdálkodásbéli köztapasztalás bizonyítja, hogy hazánk némely vidékein, és különösen ezen megyének nagy részében a földek szerencsétlen fekvése és minéműsége valóban győzhetetlen gátokat vet a tagos osztályok igazságos teljesítésének. Vágynak tudniillik olyan határok, melyeknek egy része a faluhoz közel, vagy a völgyek ölében búja termékenységű, és iparkodás mellett bőven megjutalmazza fáradságát a földmívelőnek; midőn ellenben a dombok meredek oldalai, s a határszélén lévő dűlők csak alig adják az elvetett magot kétszeresen vissza, pedig ilyen dűlőknél a minéműségnek hiányait mennyiséggel pótolni nem lehet, mert valóban mindent felszámlálva, tíz holdnak a sok munka, sok elvetett mag után bévett tiszta jövedelme sokszor nem ér fel a másik dűlőben fekvő egy-két holdnak valóságos hasznával. — Sok dűlőnek vízárkok által öszveszaggatott oldalában csak alig lehet egy-két holdot használni, pedig az egész dűlőt a felosztás alul kihagyni sem lehetne, és mégsem találkoznék olyan birtokos, ki azt egész osztályában elfogadni kész volna. Továbbá megyénkben a határok kisebb terjedése miatt sok és költséges épületek vágynak minden gazdaságnál, és midőn országunk alsó vidékein sok terjedt gazdaságnak minden épülete csak egy cselédház, egy-két földgunyhók, és legfeljebb egy-két istálló, nálunk akkor a sokkal kisebb jószág is akiokkal, istállókkal, cséplő, szénás, sőt némelykor gabonás pajtákkal is terhelve vagyon, mert csekély termelésünket gondosan őrizzük, s azt az időjárás viszontagságainak bétakarítás után is kitenni nem igen merjük, — ha tehát itt is hatalmában állana minden birtokosnak többi közbirtokos társait tagos osztályra per által is kénszeríteni, könnyen megeshetnék az, hogy egyik vagy másik birtokos, kinek a faluhoz közelebb esvén eddig minden birtoka, tulajdon lakóháza körül minden szükséges gazdasági, nem csekély értékű épületekkel fel vala készülve, most egész osztályát a határnak legtávolabb részében kapja, kénytelen lesz tehát költséges épületeit elbontatva tagos osztálára általtétetni, vagy ha ezt véghezvinni tehetetlen lenne, gazdasága pusztulásra jut, s akkor a javallott törvény által célba vett hasznokat nem igen fogja érezni, pedig ilyen vidékeken, mint amilyen megyénknek nagyobbik része, számos hasonló esetek történhetnének. Továbbá némely határokban az egyik vagy másik birtokos nem csekély áldozatokkal cserélte öszve másokkal földjeit, mert egyiknek többet adott, a másiknak készpénzt fizetett, csak hogy birtokát majorjához közelébb, vagy valamely jobb dűlőbe vonhassa; az osztozók mindenkor különös tekéntetben vették az egyik vagy másik testvérnek jutott földek helyhezteté- seit és minéműségét, a jószágot vásárlók hasonló tekéntetek miatt jobb áron fizették a megvett javakat mindezen eseteknél, tehát a valóságos birtoknak mostani helyhez- tetésén terhes szerződések épültek, melyeket eldönteni vagy kijátszani soha nem függhet egy harmadiknak önkényétől, kivált midőn még jussainak sérelméről sem pana- szolkodhatik. Ha azonban a tagos osztályok eszközölhetése pernek tárgyává tétetik, minden birtokosnak hatalmában leend az efféle szerződések alapját megrontani, mert kényszerítheti birtokos társait, hogy régi birtokaiktól megváljanak; a helyheztetésnek és minéműségnek igazságos pótolása pedig csak azért sem leend általában tökéletes, 156
