„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
bár a sorban őtet követők semmit sem kapnának is, mivel továbbá az 1659. esztendei 31. cikkelynek298 rendelése szerint a perbéli költségek is egy részét teszik a hitelezők törvényes követelésének, valóban igazságtalan volna a jólelkű gondos hitelezőt, ki pénzének bátorságba helyheztetésére semmit el nem mulasztott, azért, mert őutána mások is számosán kölcsönöztek a pazarlónak, perbéli költségeitől megfosztva károsítani. Ezen törvényeink leikével meg nem egyező § tehát, mely a hitelezők öszvehí- vására mozdított pereket a külföldi cridalis299 pereknek formájához hazánkban is egy lépéssel közelebb vinné, el nem fogadható. Az 529. §-ra megjegyeztetik, hogy mivel a főbb parancsolatoknak a törvénykezés rendes folyamotára gyakran káros következéseik vágynak, ugyanazért általános eltörlések javalltatott. Az ezen §-ban említett esetnél is követelését a hitelező nem parancsolat, hanem ítéletet újító per által kereshesse. Többnyire ezen szakasznak egyéb §-ai ellen semmi észrevétel nincs. A. 31. s^akas^ra. A törvényes zárokrul készült 31. szakaszhoz nem volna talán felesleges még azt is hozzáadni, hogy midőn a másnak tőkepénzét letiltó, vagy ingó vagyonát zár alá vetető felperes törvényesen folyamotba tette követelését, perét azonban vagy gondadanul, vagy készakarva késied, tartozzék az ítélő bíróság a per kezdetétől két terminus alatt a zárnak vagy letiltásnak helyes, vagy helytelen voltáról ítélet által határozást tenni, mert egyébként az alperesnek sajátja minden oltalom nélkül az ellenfél bosszontó önkényének volna kitéve. Továbbá nehogy a letiltás által valakit életének fenntartására szükséges jövedelmeitől csak ideiglen is megfosztani, s a letiltás törvényes voltának elintézéséig gyakran ínség és nyomorúság örvényébe taszítani lehessen, szükséges leend a hozandó törvénynek rendelését úgy módosítani, hogy a tőkepénzek és haszonbérbe adott javak letiltását az esztendőként fizetendő kamatokra és jövedelemre kiterjeszteni ne lehessen, hanem ezek mindenkor egyenesen a hitelezőnek vagy engedményesének szabad rendelése alá tartozzanak, hacsak a törvényes bíróság rendes ítélet által ezekre nézve is különös megszorítást nem tesz. Végre még ezen cikkelyhez megjegyeztetik az is, hogy a fizetést késlető a folyamatba tett pereket felfüggesztő, vagy a hitelezők pereinek elkezdhetését gátoló parancsolatok kiadásai, hacsak a hitelezők öszvehívása nem tárgyoztatik általok, minthogy ezek a törvénnyel, természetes igazsággal, és a nemzeti hitelnek emelkedésével egyenesen ellenkeznek, általában tiltva legyenek, s azokat soha semmi szín alatt semmi törvényes ítélőszék el ne fogadhassa. A 32. s^akas^ra. A szóbéli perlekedésekről készült 32. szakasz észrevétel nélkül helybenhagyható. 298 Az 1659:31. te. arról rendelkezett, hogy az adóssági keresetekben a költségek is megítélendők. 2991 Iitelbukási. 136
