„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
A 27. s%akas%ra. A 27. s2akasz a bírói ítéletek végrehajtásáról szól. Ezen szakaszban a 397. § azt kívánja, hogy minden végrehajtások különös kiküldésnek következésében történjenek, mely rendszabás csak a több személyű elrendelt ítélőszékekre alkalmaztatható; megjegyeztetik azonban, hogy a szolgabírák és alispányok mindenkor magok törvényes segédjeikkel együtt teljesítsék a végrehajtást, és az egész bíróság helyett annak egyik tagját kiküldeni, minthogy a végrehajtó bíróságnak elintézésétől is sok fontos kérdések függenek, soha szabad ne legyen, hacsak a költségek keve- sítésének tekéntetéből ez eránt a perlekedők magok meg nem egyeznek. A 410. §-ra megjegyeztetik, hogy a bírói foglalásoknál ne csak helybéli, hanem szomszéd helységbéli böcsüsök is használtathassanak, hacsak ellenek törvényes kifogás nincs. A 430. §-nak azon rendelését, hogy az ítélet végrehajtására szolgáló értéket kijelelni mindenkor a vesztő félnek legyen hatalmában, hacsak a választási jus szerződés mellett által nem adatott, oly változtatással lehet csak elfogadni, hogy a nemzeti hitel megállapításának tekéntetéből minden világos adósságbéli kereseteknél a választási jus egyenesen a hitelezőt illesse, még akkor is, ha az különösen kötelezve nem volt. A 433., 440. és 441. §-ok hatalmat adnak az adósságot követelő felperesnek, hogy esztendő alatt a bíróiképpen elfoglalt ingó javakat nyilvánságos árverés útján örökbe, az ingatlanokat szinte kótyavetye által haszonbérbe, vagy bírói zálogba eladhassa, és némely a következő §-okban elszámlált fígyelmezések megtartása mellet azon kárt, mely ezen javak olcsóbb eladásából következik, a bírói foglalásnak folytatása által az alperesnek értékéből pótolhassa. Helyes ezen rendszabás, és a hitelezők bátorságára nézve valóban hasznos, valamint azonban egyrészről a hitelezők kijátszásának eltá- voztatása tárgyoztatik, úgy másrészről felette szükséges a fizetni nem képes adósokat gyakran igazságtalanul zsaroló hitelezők lehető csalfaságainak is gátot vetni. Nehogy tehát némely hitelezők akkor, midőn a bírói foglalás által kezeikre került javakat nyilvánságos árverés által eladják, alattomos mesterséggel másokat az árverésről lebeszélvén, az eladandó vagyont magok ismét különös megbízottaik által, mint legtöbbet ígérők, a végrehajtáskori böcsünél olcsóbban magokhoz vonják, s az árbéli különbséget ismét az adósnak értékéből pótolva kétszeresen nyerekedjenek, törvény által kell meghatározni, hogy az eladó maga soha semmi szín alatt az ilyen jószágot, melyet a bírói foglalás summájában megtartani nem akarván eladott, kezére többé ne vehesse, vagy ha azt ismét kezére veszi, mindent, amit az alperestől kárpótlás fejében másodízben elfoglaltatott, tüstént visszafizetni tartozzék, melyet ha cselekedni vonakodnék, hatalma légyen az alperesnek helytelenül tett fizetési per által elégtételt szerezni. A 454. § az erejét vesztett ítéletnek felelevenítésére nemcsak a szokott törvényes utat, hanem a vármegyének végzését, s az eddig is szokásban volt főbb parancsolatokat elegendő eszközöknek javallja. Igaz ugyan, hogy ezen módok a perlekedő feleknek nagy könnyebbségére szolgálnának, mivel azonban az ítélet erejének elenyészése több130
