„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

nyire a felperes gondatlanságából következik, éppen nem igazságtalan az, hogy ezen gondatlanságért az ítélet erejét újító pernek költségeivel terheltessék. Továbbá a vármegyék közgyűléseinek hatásköréhez valóságos perbéli kérdésnek elintézése szorosan véve nem is tartozhatik, a főbb parancsolatok pedig jobbára mindenkor a törvénykezés rendes folyamotát zavarják meg, s az egészre nézve inkább káros, mint hasznos béfolyással vágynak; de amúgy is a dolog természetével egyezőbb az, hogy amit ítélőszék határozott, azt, ha elavult, ismét ítélőszék újítsa meg, mert könnyen megeshedk, hogy az ítélet ereje nem véletlen gondadanságból enyészett el, hanem azért, mert a felek magok között megegyezvén, a végrehajtás szükséges nem volt, ha tehát a felperes egyezését megbánván, az ítélet megújításáért vagy felsőbb helyre, vagy a vármegyének gyűlésére folyamodnék, el kellene még előbb azon kérdést is dönteni, hogy az ítélet megújítását valami törvényes akadály nem gátolja e? A főbb parancsolatot kiadók és a vármegyéknek közgyűlései pedig az ilyen kérdések vizsgá- lásába nem ereszkednek, de nem is ereszkedhetnek, mert ahhoz sem idejök, sem jussok nincsen. A javallott módok tehát elfogadhatók nem lévén, szükséges leend az eddig szokásban volt parancsolatok eltörlését világos törvény által kifejezni, s az ítéletek elenyészett erejének megújítását egyedül a szokott per útjára szorítani, mely pert azon esetekben, midőn a felperes a megítélt vagyonhoz lévő jussát eladta vagy másnak által engedte, a vevő vagy engedményes, mint a felperes jussainak képviselője, vagyis inkább folytatója, önnön maga neve alatt is elkezdhessen. Többnyire az ítélet erejét újító pereknek mi módon leendő folytatásáról javallott rendszabásokat, s általában ezen szakasznak minden egyéb intézeteit is észrevétel nélkül el lehet fogadni.

Végre a már végrehajtott bírói ítéletnek főbb törvényszéken lett megváltoztatását követő, vagy az újított perekből szármozó bírói visszafoglalásról az országos kirendeltségnek ezen munkájában semmi különös javallat elő nem adatik, pedig eddigi törvényeink e részben sem egészen tökéletesek. Az ilyen visszafoglalásoknál mindenkor méltó a figyelemre azon tekéntet, hogy az elsőben nyertes fél helytelenül ugyan, de nem önkényesen, nem rossz lélekkel, hanem törvényes ítélet következésében lépett a bíróképpen elfoglalt javaknak birtokában, ezen tekéntetre tehát különösen ügyelve, nem volna felesleges világos törvény által megállapítani e következendőket.

1-ször. Minthogy az első ítéletet megváltoztató felsőbb ítélet az első végrehajtást is megsemmisíti, mindennek az első végrehajtás előtti állapotra kell visszalépni; ha tehát a bíróiképpen elfoglalt érték természetben még megvagyon az elsőben nyertes félnek kezén, azt természetben, éspedig a végrehajtáskori állapotban kell előbbi birtokosának általadni, következve minden valóságos hasznot hajtó javításokat, úgy ellenben minden szántszándékos vagy vétkes gondadanságból eredett pusztításokat a visszafoglaló bírónak meghatározása szerint kötelesek a felek egymásnak megtéríteni.

131