Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
ság lebecsülte a megyei választmány vezetőszerepét, komoly következményekkel járt a járási választmányok, de méginkább az alapszervezetek munkájában. Különösen súlyos hiba, hogy a tszcs-k pártszervezeteiben hiányossan dolgoznak a vezetőségek. Formálisak a vezetőségi ülések, rendszerint csak a titkár elvtársak irányítják egy személyben e munkát. Ez a forrása a gyakran tapasztalható önkényeskedésnek, basáskodásnak, a párttagok jogai megcsonkításának, amely káros módon csökkenti a párttagok aktivitását, a vezető és az egyszerű párttagok kapcsolatát és végső fokon elszigeteli a pártszervezetet a dolgozó tömegektől is, éket ver a kommunisták és a pártonkívüliek közé. A kollektív vezetés leszűkítésének, megcsorbításának számtalan más jelentősége is tapasztalható a megyei pártbizottság munkájában. Például: Veiczi elvtárs, amikor a MB. tárgyalta a választmány elé kerülő jelentést, - elmondotta, hogy ez a megkülönböztetés nála odavezetett, hogy az a pártbizottságon belül [sic!] úgy érezte magát, mint akire nincs szükség, mint aki felesleges. De ez nemcsak Veiczi elvtárs véleménye, de hasonlóan hozzátehetjük teljes joggal érezhette így magát a MB. úgynevezett többi „külső” tagja is. Nemcsak a választmányban, a megyebizottságon is különbséget teszünk az osztályvezetők és a megválasztott „külső” tagok között. Sok esetben mellőztük őket. A megyebizottsági üléseken csak a saját munkaterületére vonatkozóan engedtük hozzászólni, gyakran azzal fojtottuk beléjük a szót, ha a pártéletre vonatkozólag akartak hozzászólni, hogy inkább beszéljenek a tanácsról, Disz-ről, van ott is elég hiba.6 Elfeledkeztünk arról, hogy a pártfunkció nem jár külön előnyökkel, nem emelhet senkit a más területen dolgozók fölé. Az is hiba volt, hogy helytelenül a szervezeti szabályzat megsértésével külön titkárságot alakítottunk ki a megyebizottságon, sőt ezen belül is egy két elvtárs, Darabos,7 Tóth8 és Szigeti9 elvtársak gyakran még ennek a leszűkített kollektívának a véleményét sem kérték ki és a megyebizottság helyett döntöttek. Különösen a káderkérdésekben egy-egy funkció betöltésével kapcsolatban fordultak elő ilyen hibák. Ez odavezetett, hogy a megyebizottság egyes osztályai elszakadtak egymástól, nem tudott a másik munkájáról, külön intézkedett, döntött, mint valami állam az államban. Az ipari termelés kérdéseit pl. Palkó10 elvtárs általában csak a megyei titkár elvtárssal szokta megbeszélni és ketten döntöttek a megyebizottság helyett. A munkatervek kidolgozása is csak egy-két elvtárs feladata volt. A megyebizottsági ülés pedig a helyett, hogy alkotó módon kollektíván maga határozta volna meg egy-egy időszak munkáját, a legtöbb esetben lényeges vita nélkül elfogadta. Az MB. ülések határozatai is gyakran csak Darabos és Szigeti elvtárs véleményét tükrözték és mivel nem a kollektíva közös munkája hozta létre azokat, gyakran hibásak és helytelenek voltak. Az elmúlt évben például határozatokat hoztunk a begyűjtéssel kapcsolatban jogtalan és törvénytelen intézkedésekre. S amikor ezt egy-egy elvtárs feltette, gyakran megkapta az opportunista jelzőt, különösen Harasta" elvtársnőtől. Különösen az Államvédelmi Hatóság irányításával kapcsolatban mutatkozott meg az egyszemélyi vezetés helytelen módszere. Ezekben a kérdésekben évekig a megyei 325
