Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
Az országútnak ez a része egyrészt természetes talajon halad, de kavicsozott, másik része is kijavított. Az első szakaszon minden időben jól utazható, másik részén azonban az agyagos talaj miatt, nedves időjárás esetén nehezen járható. Muraszombattól Nemesnépig vannak agyagos szakaszok, amíg a postaútba nem torkollik. A kavicsozott agyagos talaj azonban minden évszakban járható. Szombatnál megemlít egy közepesen jó állapotban levő fahidat, amely átvezet a Lendva két ágán, de a Tes- sanócz helység (Vas m.) fölött elhelyezkedő hidakat keskenynek mondja. Nemesnépnél hegyi vizeket említ, Csesztregnél pedig a több ágra bomló Kerkát, amelyeken jó állapotban levő hidak vannak. (A hidak fából készültek.) Muraszombattól síkságon halad az út Nemesnépig, majd lejtőkön megy tovább, amíg a postaúthoz nem ér. A következő rovatban a Vas megyei Tessanóc falu hídját említi csak, amelyet szélesíteni kell. Az utolsó rovatban az útszakasz általa javasolt táborhelyeit (Marschlager) említi (Muraszombat és Czupp, vagyis az út két „végállomása” a javasolt erre a célra). A következő 3. út ismét országút, amely Letenyéről halad Bakra. Ezt az utat a hadmérnök két szakaszra bontotta. Az első Letenyétől Vindófa kocsma és malom előtt elhaladva, a Felső Vindófán álló malmot is érintve, északkeleti irányban Tolmács falu felé tart. Innen halad tovább Bánok Szt. György, Szt. Liszló és Magyarodra. Ez az első szakasz 43/4 - 5 1/2 óra alatt volt megtehető (lovasoknak 4 1/2- 5 1/2 óra, szekereknek 6-8 óra kellett a megjárásához). Itt jegyzem meg, hogy Vindófa neve — feltételezhetően — a ma is meglevő Fintafa elhallása mindenütt. Mivel a leírás készítője csak a Vindófa nevet használta (olykor Windofának írva) — én is ezt a névformát vettem át. A következő útszakasz Puszta Szt. Lászlónál elhaladva Ubornak (térképen Urbo- nak) majorságon át Nagy és Kis Söjtör érintésével ér cl Bakig, ahol beletorkollik a Nagykanizsáról Zalaegerszegre vezető postaútba. Ez az útszakasz 5-6 óra alatt volt megtehető (gyalog, lovasoknak 4 1/2 - 5 1/2 óra, szekereseknek 6 1/2 - 8 1/2 óra kellett hozzá). A katonaság szempontjából ez fontos út volt, ezt a megjegyzés rovatban szereplő aprólékos leírása is jelzi. Az út természetes talajon halad, csak a vidék lakosai javítják a legrosszabb helyeken és ritkán (selten), egészében véve rossz az egész út és csak a legkönnyebb szekér számára használható (Fuhrwerk). Nedves évszakban nehéz az előrehaladás. Pontosan feljegyzi, hogy pl. a letenyei kastély és a plébánia ház között agyagos a talaj, több helyen — különösen a malmoknál — mocsaras foltok is vannak. Vindófától mélyút (Hohlweg) vezet Tolmács faluig, amely annyira keskeny, hogy csak egy szekér (Wagen) férhet el rajta. Tolmácsnál völgy kezdődik, majd az út magaslaton át halad Bánok Szt. Györgyre, majd újabb mélyút következik szőlőhegyeken át, nagyon rossz, homokos szakaszon. Szt. Györgytől az erdőig jó az út, de az erdőn át már 85
