Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
E település után egy 3 házból és 2 istállóból álló kis „helység” következik a mérnök táblázatában: Vörcseg, ahová 80 férfi és 12 ló volt beszállásolható. Az állatállomány 8 ló volt és 24 igavonó. Kis kastély és egy kocsma található a hegy lábánál. 1828-ban Vörtsök néven Zala megye praediumai, pusztái között bukkan fel, filiális katolikus templommal, 7 házban 58 katolikus lakossal. Csernyefölde faluban 29 ház és 15 istálló került a mérnök táblázatába. 250 férfi és 24 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány: 28 ló és 70 igavonó. A település az úttól északra feküdt. 1828-ban Csernefölde, Tsörnefölde néven jegyezték fel 35 házzal és 285 katolikus lakossal. E „hadi út” következő állomásaként a mérnök Szemenysky kocsmát tüntette fel, ahol egy ház és egy ló volt feljegyezve, s mellette ennek magyarázata: egy kis kocsma, az úttól nyugatra. Rátk faluban 22 ház és 10 istálló szerepel a listán. 200 férfi és 20 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 20 ló és 64 igavonó volt. A megjegyzés rovatba írottak szerint egy kis uradalmi épület volt itt. Az áthaladás kissé szűk, a településen át egy mocsaras magaslat következik. A falu keletre, magasan van, a hegyek észak felé dominálnak. Nem kerülhető ki. 1828-ban Rátk faluban 15 házat és 121 katolikus lakost találunk L. Nagy munkájában. Ez a „hadi út” Letenyével zárul, melynek adatait már volt alkalmunk áttekinteni. A táblázat 21. oldalán újabb, de rövidebb Zala megyei útszakasz következik, amely Letenyéről Kakonyára vezet és közben öt települést érint (XXIV. út). Ezek a következők: Egyedina, amely Egyeduta elírása ezen a listán, Tót Szerdahely, Molnári (ennek az adatait a protocollum 4. oldalán már közölte), Keresztúr és Kollátszeg. Egy más típusú forrás már említette ezt az utat (lásd. 35. út az 5. ábrán), s ennek végállomása ott Nagykanizsa volt. Tekintsük tehát át ezeket az út mellett jelölt településeket. Egyeduta 1785-ben a Szapáry grófok birtoka volt. 69 házban 472 lakost jegyeztek fel benne. Vályi munkájában „elegyes falu”-nak mondja, lakosai katolikusok, Letenye fíliája. Határának földje igen termékeny és más jeles tulajdonságai is vannak. Első osztályba tartozott. A postalexikonban Egyed-uta néven találjuk, a Szapáry grófok letenyei uradalmához tartozott és a letenyei plébániának volt fíliája. A Mura folyó partján fekszik Letenye és Tóth Szent Márton között. 2 1/2 óra távolságban volt Nagy Kanizsától. A következő útmenti település: Tóth Szerdahely nevét 1785-ben Szerdahely (Tót-) néven találjuk. A Fekete grófi család birtoka. 101 házban 712 lakost jegyeztek fel az első népszámlálás alkalmával. Vályi munkájában találunk Szerdahely, Puszta Szerdahely, Tót Szerdahely néven említett települést, amely „elegyes falu” volt és Szent Balás fíliája. Nem valószínű, hogy ez azonos a mérnök listáján szereplő településsel. A postalexikonban viszont arról a Tót Szerdahelyről van szó, amelyet a 192
