Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
térképen is megtalálunk, s amely a becsehelyi uradalomhoz tartozott, Szent Márton filiája volt, a Mura északi partján feküdt és 1 1/4 órányira volt Nagykanizsától. A következő falu Molnári, melynek adatait már előbb ismertettük, majd Keresztúr következett, amely a Mura balpartján feküdt ugyancsak. 1785-ben a Keresztúri prépostság volt a földesura, 32 házat és 209 lakost jegyeztek fel benne. Vályi munkájában a sok Keresztúr között melléknév nélkül szerepel ez a Zala megyei falu. Földjét a Mura vize el szokta önteni. Erdeje és fuvarozásra „jó módgya” van. A postalexikonban Keresztúr a Kapornaki járásban fekvő falu, amely Kollátszeg mellett fekszik és annak plébániájához tartozik. Az e nevet viselő apátság birtoka a Mura folyó partján. Másfél órányira fekszik Vidovecztől és két órányira Nagy Kanizsától. A következő falunak, Kollátszegnek is a Keresztúri apátság volt a földesura már 1785-ben is. 74 házat és 464 lakost jegyeztek fel benne az első hazai népszámlálás alkalmával. Vályi munkájában Kollátszegről csak annyit írt, hogy határa néhol „so- ványas”, a Mura vize el szokta önteni, erdeje tágas és legelője jó. A postalexikon szerint: Kolát-Szeg a kapornaki járásban fekvő plébániás falu, apátsági birtok. Itt ömlik a Kanisnicza patak a Mura folyóba. Keletre van tőle Somogy megye határa. Másfél órányira van Vidovecztől és 2 órányira Nagy Kanizsától.128 E rövid, de nem lényegtelen út településeiről a hadmérnök és L. Nagy adatai a következő képet alakítják ki: Az Egyedinának írt Egyeduta faluban a mérnök 55 házat és 45 istállót jegyzett fel. 550 férfi és 100 ló volt még itt elhelyezhető. Az állatállomány 130 lóból és 120 igavonóból állt. Az út a falu keleti részén halad át, kikerülhető. 1828-ban Egyeduta faluban 72 házat és 536 katolikus lakost jegyeztek fel. Tóth Szerdahely faluban a mérnök 85 házat és 60 istállót jegyzett fel. 800 férfi és 180 ló számára akadt ott férőhely. Az állatállomány figyelemreméltó: 190 ló, 200 igavonó és 500 juh! A falu enyhe magaslaton fekszik, egy kis patak folyik át rajta, nem kikerülhető. Az átjárás nyitott és jó. 1828-ban Szerdahely (Tót) faluban 112 házat és 884 lakost találunk, akik közül 5 volt izraelita, a többi katolikus vallású. Keresztúron 17 házat és 10 istállót jegyzett fel a mérnök a táblázatba. (150 férfi és 30 ló volt még oda beszállásolható.) Az állatállomány 40 lóból és 30 igavonóból állt. A megjegyzés szerint a település az úttól északra feküdt. 1828-ban Keresztúr nevénél Kollátszegre utal, nyilván annak adataiban szerepel ez a falu is. Kollátszeg faluban a hadmérnök 73 házat és 50 istállót jegyzett fel a táblázatba. 150 férfi és 50 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány ugyanaz volt, mint Keresztúron, vagyis 40 ló és 30 igavonó. Ez a falu a síkságon feküdt, a Katusánál. Kikerülhető. Az átjárás nyitott és jó. L. Nagy 1828-ban megjelent művében „Kollátszeg alias Keresztúr” szerepel, római katolikus templommal, 104 házban 779 katolikus lakossal. 193
