Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
A Galamboktól vezető, másik út kevert szántóföldi talajon halad Karosra, ahol egyesül a Kis Komáromból induló és előbb említett úttal. A galamboki juhászaiig síkságon vezet az út, majd enyhe lejtőkön halad tovább. A talaj a Garabonzi kocsmáig homokos, majd Nagy Rada falun ádialadva, onnan 200 lépés hosszan mélyút vezet kötött, szántóföldi talajon (fetten Ackergrund) lefelé. Innen homokos a talaj, néhol agyaggal kevert és csak Báránd előtt, majd Esztergály felé válik ismét homokossá, Csányig szántóföldi talajon halad, s innen Szala Apáthi magasságában erősen elhasznált (stark ausgefahren), rossz. Csányhoz magaslatról vezet le az út, amelyet az esővíz minden alkalommal rongál, úgy hogy majdnem mindig rosszul járható. Csány előtt ismét barna szántótalajt jelez a jelentés szövege, Barát-Szigetnél jó állapotban lévőnek írja azt a hidat, amely egy széles és meredek vizesárok felett vezet át, de valamelyest keskeny (etwas schmal), de szilárd építmény. Mindenhol megvan az átjárás, kivéve azt a szakaszt, amely Koppan falu előtt hosszan halad át, s amely nagyon homokos és nagyrészt barna szántóterület („braunen Ackergrund”), helyenként homokkal keverten, amely utóbbi kiválóan járul hozzá jóságához (welches letztere vorzüglich zu dessen Gute beyträge). Az út több névtelen patakon és azokon álló hidakon vezet tovább (ezek fahidak), Zalabér- nél a Zalán jó fa jármos híd áll. Ezzel az úttal kapcsolatban a közvetlen javításokat jelző következő rovatban két helyen találunk bejegyzést: Esztergály és Szalaapáti közötti rőzsenyalábok elhelyezését javasolja az utakon a rossz helyek kijavítása érdekében. A másik hely Csány és Barát-Sziget közötti útszakasz, ahol donga utat és levezető oldalárkok létesítését javasolja. Faanyag mindezekhez a közeli erdőkben található. Katonailag fontos és az ellenséggel szemben védhető útszakasznak tartja a hadmérnök, ahol felállások létesíthetők. Menettáborok helyeként Galambok, Szala Apáthi és Szalabér neve szerepel ebben a jelentésben. E táblázat 20. oldalán feljegyzett 14. út Keszthelyről Szalapára megy, ahol a Türgyéből Sümegre vezető postaúthoz csatlakozik. Ez nem hosszú útszakasz, ismét „köztes út”, mely hadiútként jól használható. Az út (Weeg) Keszthelytől indul, elhalad a Gyöngyös kocsma előtt, majd átmegy a következő falvakon: Karmats, Szőllős, Kis Görbő, nyugat felé Ohíd falun át és Szalapa és a türgyei vámház között egyesül a postaúttal. Ez az út 7-9 óra alatt tehető meg gyalog, lovon 6-7 óra alatt, szekerekkel 8 1/2 - 10 óra alatt. Az út leírása Keszthelytől Gyöngyös kocsmáig már előkerült a Kapronczáról Kanizsán, Keszthelyen és Vásárhelyen át Győrbe vezető út ismertetése kapcsán. A Gyöngyösi kocsmától Karmatsig homokos a talaj, amely száraz időben nehézkesen, esős évszakban jól utazható. Az említett kocsmánál átfolyik egy kis patak, amelynek közepén jó fahíd áll. A kis patakon álló következő híd valamelyest szűk. Karmatstól az út teljesen a természetnek átengedett és csak a legnagyobb szükség esetén javítják ki, mégis száraz időben mindenféle szállítóeszközzel utaznak rajta („ist es ...mit 97
