Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota
jeder Gattung Fuhrwerk zu befahren”). Szőllőstől rövid útszakasz vezet lefelé, majd egy mélyúton visz az út Kis Görbőre, mint jó földút (Feldweg) enyhe hajlatokon feles lefelé. Ohídig egy gyalogút vezet kötött szántótalajon, ennek a településnek nyugati oldalán van egy fás útszakasz (hölzerne Routhe), amely egy patakon álló faludon vezet át. Tovább, az említett postautakkal történő egyesülésig agyagos, majd homokos a talaj, az utolsó szakasz száraz évszakban nehezen utazható. A nedves évszakban a homokos talajon könnyebb az áthaladás, másutt ismét nehezen áthatolható részek vannak. A 15. út ismét összekötő út, de nagyobb része Somogy megyéhez tartozik. Az út a Vid-Marczali postaútról ágazik le és Szőcsényből Keszthelyre tart. Ha a felsorolt út melletti településeket térképen kísérjük végig, azonnal kiderül, hogy annak csak egészen kis szakasza érinti Zala megye területét, mindamellett ezt a kis szakaszt, mint fontos részt érdemes külön is áttekintenünk. Szőcséntől Zsitva, Sámson, Tikos, sőt Szent György is Batthyánnyal együtt Somogy megye területén van, az utóbbi helységénél volt az a fontos révhely, amelyen át lehetett kelni Somogyból Zalába. A hadmérnök azt írja, hogy Szt. Györgytől van kompátkelési lehetőség a Balatonon, ahová csak rőzsével megerősített mocsaras talajon jut el az utazó, és ezt az utat még földdel is letakarták. Az év nagy részében ez az útszakasz ún. „talaj nélküli”, talaj tálán (Grundlos) terület, ahol szerfelett nehéz a tovahaladás. A hadmérnök jelentése szerint a Balatonon való átkeléshez 45 perc kellett. Föniktől (Vályinál Főnék, a Festetich birtokhoz tartozó puszta neve ma: Fenékpuszta) egy kis patakot említ, amelyen jó fahíd áll. Egyébként onnan az út egészen Keszthelyig kötött talajú és murvázott, jól karbantartott útszakasz. Az út nagy része síkságon halad vagy enyhe hajlatokon. Az időtáv elég hosszú, rendes menetben 8-10 óra. Ugyancsak somogyi út a következő kettő, amelyek ebben a táblázatban szerepelnek. A 16. út Berzenczétől halad Csurgóra, a 17. Somogyból indul: Iharos Be- rényből, de Sáncnál átlépi Somogy határát és így jut el Nagykanizsára. Az előbbi út rövidségét a 2 órás menetidő is jelzi, ez utóbbi út már 4 1/2-5 3/4 órát igényelt.17 A 18. út teljesen Somogy megyében halad: Surdtól Iharos Berénybe tart, 4 1/2- 5 3/4 órát igényelt ennek megtétele is. A táblázat 23-24. oldalán találjuk a 19. utat, amely Muraköznek egyik fontos hadi- útja volt. Csáktornyáról vezetett Rácz Kanizsára. Ez a (Mura-) Szerdahelyről érkező és Csáktornyáról észak felé haladó postaútból leágazó útszakasz, amely Szt. Helénánál szakad el a főúttól és vezet Szent Györgyre (St. Georgen), majd elhalad Prekopa és Leskovecz előtt, és Stridó mezővároson áthaladva éri el Rácz Kanizsát. A helységnevek a korabeli térképen végigkísérhetek. Az út Csáktornyától Szt. Helénáig — része lévén a Szerdahelyről érkező vagy odatartó postaútnak — szilárd talajú (feste Grund). Szent Helénától a balra álló kocsmáig a talaj agyag, kővel behintve, megjavítva. Innen Stridóig agyagos a talaj, helyen98
