Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész

VIII. $. Tervek Kanizsa ostromára • Végre 1664 kezdetén odáig érett a dolog, hogy a császár elrendelte Kanizsa ostromát. Zrínyi Miklós is sürgette ezt és véleményét Stájerország rendjeinek a javaslatával is megtámogatta, akik ugyanezt javasolták a császárnak. A tervek érveiről Wagner szól szakértelemmel:14 15 16 „Zrínyi még fokozottabb elszántsággal gondolkodott Kanizsa elfoglalásáról (azt már előbb említettem, hogy az eszéki hidat felégette j és most elérkezettnek látta az alkalmat annak a dolognak a véghez vitelére, amelyet már régóta a fejében forgatott. Az idő megérett rá; az ellenség távol Belgrádban állomásozik és az eszéki híd felégetése miatt csak késve érkezhet. Kanizsa maga nincs kellőképpen felszerelve az ostrom ellen, s a hely bosnyák parancsnoka, aki keresztény vérből származik, csak szjnleg védi majd a várat, mivel az árulását már pénzen Zrínyi megvásároltad De a legnagyobb reményt Vasenhoff hadi mérnök nagyszerű ígéretei keltették, aki azt hangoztatta, hogy néhány hét lefor­gása alatt Kanizsa a kezei között lesz. A becsületszóra tett kijelentések a hiszékeny embert arról győzik meg, hogy amit nagyon óhajt, azt véghez is viheti. Stájerország tartományának vezetőit, akikhez Zrí­nyi Vasenhoffot küldte e célból, szintén megfogta a szavak csillogása, mindenféle segítséget nagylelkűen megígértek, a császárhoz küldött levelükbe Zrínyi tervét cso­dálatosan feldicsérték, mert azok révén kényelmesen megszabadulunk Kanizsa vé­szes szomszédságától. Ezeket megtoldva az ellenségnek néhány Ratisburgba szállított zászlóaljával, az udvar minden elismerését fejezte ki Zrínyi vitézségét illető­en. Mindez az inneni Magyarország, Stájerország és Alsó-Ausztria sorsával volt ösz- szekötve, amelyeknek percnyi nyugtot sem hagyott az ellenség, s ezek a tervezett elhatározás jó eredményét szolgálták volna. Mivel azonban elsősorban nagy katonai becsvágynak állottak útjában, akadtak, akik akár a közösség iránti aggodalom miatt, akár mert gátat akartak vetni a Zrínyi érdemeinek, az ő elhatározását mindenképpen ellenezték. Ezeknek a felemlített kifogásait Wagner így magyarázta: „A hadviselésben jártas Montecuccoli és Gonzaga teljesen ellenkező véleményt vallottak. Szerintük ugyanis valamilyen mó­don a háborút a Duna partjára kell áthelyezni, hogy a nagy felkészüléshez méltó Esztergomot vagy Újvárt foglalják vissza. Zrínyi hiába próbálja meg Kanizsa ostromát, a horvátok és a magarok a harcmezőn igen használhatók, de az ostromlás kimerítő nehézségeinek elviselésére kevésbé alkal­masak; eg ált alán nem könnyű feladat a hely megostromlása, amelynél már annyi vereséget szen­vedtek a mieink; sok a várőrzp katona, s állandó kitörésekkel megedzett, és csalódik azfs aki azj hiszj, hog ezek az élelem hiánya miatt ingadozókká váltak. A katonai fegelmet nem hág­ják annyira figelmen kívül a törökök, hog a nag fontosságú végvárakat kiéhezfetésnek legék ki; teljesen hiú remény, amit a parancsnok árulásáról6 álmodozunk, volt-e emberemlékezet óta 14 História Lcopoldi Magni, II. könyv, 144. és köv. pp. 15 Egy havi élelem volt a várban — ezt alább Wagner alapján majd elmondjuk. 16 S hog)' a dolog lg)' történt, az később a megöléséből nyilvánvalóvá vált. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom