Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész
VIII. $. Tervek Kanizsa ostromára • Végre 1664 kezdetén odáig érett a dolog, hogy a császár elrendelte Kanizsa ostromát. Zrínyi Miklós is sürgette ezt és véleményét Stájerország rendjeinek a javaslatával is megtámogatta, akik ugyanezt javasolták a császárnak. A tervek érveiről Wagner szól szakértelemmel:14 15 16 „Zrínyi még fokozottabb elszántsággal gondolkodott Kanizsa elfoglalásáról (azt már előbb említettem, hogy az eszéki hidat felégette j és most elérkezettnek látta az alkalmat annak a dolognak a véghez vitelére, amelyet már régóta a fejében forgatott. Az idő megérett rá; az ellenség távol Belgrádban állomásozik és az eszéki híd felégetése miatt csak késve érkezhet. Kanizsa maga nincs kellőképpen felszerelve az ostrom ellen, s a hely bosnyák parancsnoka, aki keresztény vérből származik, csak szjnleg védi majd a várat, mivel az árulását már pénzen Zrínyi megvásároltad De a legnagyobb reményt Vasenhoff hadi mérnök nagyszerű ígéretei keltették, aki azt hangoztatta, hogy néhány hét leforgása alatt Kanizsa a kezei között lesz. A becsületszóra tett kijelentések a hiszékeny embert arról győzik meg, hogy amit nagyon óhajt, azt véghez is viheti. Stájerország tartományának vezetőit, akikhez Zrínyi Vasenhoffot küldte e célból, szintén megfogta a szavak csillogása, mindenféle segítséget nagylelkűen megígértek, a császárhoz küldött levelükbe Zrínyi tervét csodálatosan feldicsérték, mert azok révén kényelmesen megszabadulunk Kanizsa vészes szomszédságától. Ezeket megtoldva az ellenségnek néhány Ratisburgba szállított zászlóaljával, az udvar minden elismerését fejezte ki Zrínyi vitézségét illetően. Mindez az inneni Magyarország, Stájerország és Alsó-Ausztria sorsával volt ösz- szekötve, amelyeknek percnyi nyugtot sem hagyott az ellenség, s ezek a tervezett elhatározás jó eredményét szolgálták volna. Mivel azonban elsősorban nagy katonai becsvágynak állottak útjában, akadtak, akik akár a közösség iránti aggodalom miatt, akár mert gátat akartak vetni a Zrínyi érdemeinek, az ő elhatározását mindenképpen ellenezték. Ezeknek a felemlített kifogásait Wagner így magyarázta: „A hadviselésben jártas Montecuccoli és Gonzaga teljesen ellenkező véleményt vallottak. Szerintük ugyanis valamilyen módon a háborút a Duna partjára kell áthelyezni, hogy a nagy felkészüléshez méltó Esztergomot vagy Újvárt foglalják vissza. Zrínyi hiába próbálja meg Kanizsa ostromát, a horvátok és a magarok a harcmezőn igen használhatók, de az ostromlás kimerítő nehézségeinek elviselésére kevésbé alkalmasak; eg ált alán nem könnyű feladat a hely megostromlása, amelynél már annyi vereséget szenvedtek a mieink; sok a várőrzp katona, s állandó kitörésekkel megedzett, és csalódik azfs aki azj hiszj, hog ezek az élelem hiánya miatt ingadozókká váltak. A katonai fegelmet nem hágják annyira figelmen kívül a törökök, hog a nag fontosságú végvárakat kiéhezfetésnek legék ki; teljesen hiú remény, amit a parancsnok árulásáról6 álmodozunk, volt-e emberemlékezet óta 14 História Lcopoldi Magni, II. könyv, 144. és köv. pp. 15 Egy havi élelem volt a várban — ezt alább Wagner alapján majd elmondjuk. 16 S hog)' a dolog lg)' történt, az később a megöléséből nyilvánvalóvá vált. 34
