Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A táblázatos kimutatás 22. oldalán 2-2 Somogy és Zala megyei utat találunk. A Zala megyei ún. hadi utak egyike Csáktornyáról Ráczkanizsára tartott - vagyis muraközi út volt a másik pedig Sümegről a Vas megyei Jánosházára vezetett, vagyis a megye északi részének egyik útszakasza volt. A muraközi út öt, eddig nem tárgyalt települést köt össze és ad azokról érdekes helyzetképet. Közülük négy falu és egy mezőváros. Iránya dél-északi. Az első falu: Szent György, amelynek nevét a népszámlálás anyagában nem találjuk és a Vályi munkájában feljegyzett sok Szent György falu között sincs olyan, amely ennek a földrajzi fekvésnek megfelelne. Egyedül a postalexikon említi: S. Georgicus in Aqua néven a muraközi járásban, néhány házzal és plébánia templommal, a Csáktornyái uradalomhoz tartozó faluként. 3/4 órányira van tőle Csáktornya, írta a lexikon. A hadmérnök St. Georgen falu neve mellett 30 házat jegyzett fel (istállót nem!), s 150 férfit tartott ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 80 igavonóból állt. Feltételezhető, hogy ez ridegen tartott marhagulya lehetett. Igen valószínű, hogy egy szarvasmarha tartásra is berendezkedett uradalom egyik „részlege” volt itt. A falu neve melletti megjegyzés szövege hosszú és sok mindent megmagyaráz. A templom és néhány ház az útnál magasabban fekszik — írja a mérnök —, a falu többi háza szétszórtan helyezkedik el. A magaslat, amelyen a templom áll, dominál. A környezet a helységből előnyösen védhető, a templom mellől, amely szilárd anyagból készült. Az átjárás széles, nem kikerülhető. 1828-ban Zala megyében három Szent György nevű település is van. Ezek: Zala-, Bánok-, és Tüskés Szent György. Ezek egyike sem azonos az itt említettel. A hadmérnök ennek az útszakasznak következő településeiként Pleszkovecz és Prekopál nevét jegyezte fel. Ilyen nevű településeket sem az első népszámlálás, sem Vályi munkájában nem találunk. A postalexikon Pleskoveczet az 5. hegyi distriktus (körzet) promontoriuma, szőlőhegyeként jegyezte fel, amely St. Georgii in Aquis plébániának volt a fíliája, leányegyháza. Egy órányira feküdt Csáktornyától. Prekopál nevét a postalexikonban Prekupa névformában találjuk, s Zala megye 4. hegyi körzetébe tartozó promontorium. Lakosai Stridó plébániájához tartoznak. Három órányira van Csáktornyától. A hadmérnök Pleszkoveczen 20 házat és 60 igavonót, Prekopálon 10 házat és 30 igásállatot jegyzett fel. Az előbbi helyen 100, az utóbbiban 50 férfit tartott elhelyezhetőnek. Ezeket a településeket is szétszórt házak jellemzik. 1828-ban Pleszko- vetzen 26 házat és 232 lakost jegyeztek fel, Prekopának(sid) csak a nevét találjuk (mindkét település praedium volt!) ház- és lakosságszámának megjelölése nélkül. A következő „állomás”: Leskovecz falu, amelynek nevét az első népszámlálás anyagában Leszkovecz formában találjuk. E falu földesuraként 1785-ben a pálos rend szerepel, s 15 házban 96 lakost jegyeztek fel neve alatt. Vályi horvát falunak mondja, mely az ő felvételekor már a „Religyiói Kincstárnak” adózott, ez volt a 194
