Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
ben” — írta Vályi — a birtokosa Csáky gróf, lakosai katolikusok, Szelnitza fíliája. Határa gazdag, rétjei kövérek, legelője elég és a fája is a „szükségletre” elég. Eladásra „meglehetős módgya” van, első osztálybeli. A postalexikonból megtudjuk, hogy a belatinczi uradalomhoz tartozó falu, s e falunak fíliája, egyházilag Belatinczhoz tartozott tehát. Vas megyével határos. Alsó Lendva 3 órányi távolságra van tőle. Bellatincz — Vályi szerint — népes mezőváros, lakosai katolikusok, és „többnyire tótok”. A határ földjei termékenyek, első osztálybeli. A postalexikon falunak mondja, külön plébániával. Közel van a stájer határhoz és 2 órányira Alsó Lendvához. Adrianczot Vályi „Tót falu”-nak mondja Zala megyében, katolikus lakosokkal. Ez is a bellatinczi Csáky uradalomhoz tartozik, és e falunak fíliája. Határa középtermé- kenységű, legelője, rétje elég, „de más fogyatkozásaiért harmadik osztálybeli”. A postalexikon részben megismétli Vályi közléseit, majd megemlíti, hogy a hajózható Mura folyónál fekszik, közel Bellatinczhoz és másfél órányira Alsó Lendvához. Cserencsócz nevét Vályi két formában is közti: Cserensócz, Cserencsovetz. „Magyar és tót falunak” mondja, katolikus lakosokkal. Turnitska (helyesen: Turnitsa) mellett fekszik, annak fíliája. Határa olyan, mint Gumiticza falué, amely ugyancsak Turnitsa fíliája volt. Határbeti földjei termékenyek és más javai is vannak, — írta róla Vályi. Határa első osztályú. A postalexikonban Cserentsotz néven szerepel, a bellatinczi uradalomhoz tartozik, Turnische fíliája (a térképen is ez a név szerepel), másfél órányira van Alsó Lendvától. Hotticza Vályi művében Hoticza formában horvát falu, katolikus lakosokkal. Herceg Esterházy birtoka, Alsó Lendva fíliája. Határa „meglehetős”, de a Mura vize „meg szokta önteni”. A postalexikonban Hotiza néven az alsó Lendvai uradalom faluja, a Mura vize mellett fekszik. Egy órányira van Alsó Lendvától. Kapcza — Vályi szerint — „elegyes tót falu” Zala megyében, katolikus lakosokkal. Alsó Lendva fíliája, a Mura vize mellett fekszik és annak kiöntései „alkalmat- lanittyák” — írja ízes magyar nyelven. Másként „jó termékenységű” határa van. A postalexikonban Kaptza néven találjuk. Ez kiemeli jó talaj adottságait (Guten Erdreich). 11/4 órányira fekszik Alsó Lendvától. Gyertyános — Vályi munkája szerint — magyar falu Zala megyében, Esterházy birtok. Lakosai katolikusok, Alsó Lendva fíliája. Határát a Mura folyó néha elönti, egyébként elég termékeny. Szőlőhegye helyben van és eladásra „más helyeken” „jó modgya van”. Második osztálybeli. A postalexikon is kiemeli a Mura közelében fekvését, az Alsó Lendvai uradalomhoz tartozik és e községnek fíliája is. Az Alsó Lend- váról a Muraközbe vezető országúton fekszik 3/4 órányira Alsó Lendvától. A mérnöki listán Alsó és Felső Lakosként szereplő két falu helyett Vályi művében három Lakos nevű falut találunk: Cserta, Lendva és Kis Lakos melléknevekkel. A térképen Lakos neve szerepel Lendvához közel. A postalexikonba Lendva-Lakos 185
