Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
néven jegyezték fel a lövői járásban, mint Alsó Lendva fíliáját, amely e helységtől Csáktornyára vezető postaúton fekszik és negyedórányira van Alsó Lendvától.125 A hadmérnök a következő adatokkal jegyezte fel 1810-1812 között a helységtáblázatba ezeket a településeket: Bratonc vagy Bratonitz faluban 25 házat és 20 istállót talált. 250 férfi és 40 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 30 lóból és 50 igavonóból állt. Neve mellett nem szerepel megjegyzés, de az út elején papírra vetett általános feljegyzések feltehetően erre a településre is vonatkoznak. Eszerint a névszerint említett és a körülöttük fekvő falvakban vendek (ma úgy mondanánk: szlovének) laknak és szántóföldek megműveléséből élnek. A települések síkságon fekszenek, többségük kikerülhető. Az átjárás nyitott és jó. E települések további sorsát jelzik az 1828. évi adataik. Az L. Nagy művében Bratoncz nevű faluban 34 házat és 294 lakost találunk a jelzett esztendőben. Az út következő állomása Bellatincz vagy Bellatincze, — ahogyan a mérnök írta. 73 házat és 50 istállót jegyeztek fel itt az 1810-es évek elején. 800 férfi és 150 ló volt ide beszállásolható. Az állatállomány méltó egy uradalmi központhoz: 140 ló, 150 igavonó és 550 juh. A megjegyzés szerint áll e településen egy kastély és gazdasági épületek. Egyébként a fent írottak (vend lakosság stb.) rá is vonatkoznak. 1828-ban Bellatincz Zala megye mezővárosai között található, római katolikus templommal. 94 házban 714 lakost jegyeztek fel ebben az évben kiadott munkában. (Közülük 5 volt protestáns, 44 izraelita és a többi katolikus vallású.) A mérnök Adriancz falu nevét is vagylagosan írja: Oderiancze a szlovén neve lehetett. 43 házat és 40 istállót találunk a táblázatban. 400 férfit és 60 lovat tartott ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 60 lóból és 100 igavonóból állt. A megjegyzés rovata üres. 1828-ban Adriancz névsor szerint az első helyen áll Zala megye falvai között. 90 házban 678 katolikus lakos lakott benne. (Magyar neve: Adorjánfalva.) Cserencsocz vagy Tsernschowcze néven szereplő faluban 89 házat és 60 istállót találunk. 900 férfit és 100 lovat lehetett oda beszállásolni. Az állatállomány 140 lóból és 160 igavonóból állt. A megjegyzés szerint nedves időben az áthaladás nagyon rossz, melyhez a levezető árkok fölé vert hidak szolgálnak. A kikerüléshez előkészületek szükségesek, mert a település árkokkal és sövényekkel van körülvéve. 1828-ban Cserencsósz néven római katolikus templommal és 90 házában 668 lakossal szerepel a megye falvai között L. Nagy művében (lakosai közül 6 volt izraelita, a többi katolikus vallású). E falvakat érintő úton egy kocsmát is feljegyez a mérnök, amelyet Gallay-nak ír, s mindössze egy ház állott rajta, a többi rovat üres. A megjegyzés szerint elszigetelten álló kocsmaépület volt ez. Az út mentén megemlített következő falu: Hotticza vagy Hotise néven 39 házból állt. 36 istállót jegyzett még fel benne a hadmérnök. 400 férfi és 60 ló volt benne 186
