Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
apátság volt a földesura, de az előbbiben 44 házban 283 lakos élt, az utóbbiban 85 házban 626 főt jegyeztek fel. Vályi munkájában Szabar magyar falu Zala megyében, közbirtokos földesurakkal, katolikus lakosokkal. Vályi Rába-Hídvégnek írta annak a falunak a nevét, amelynek fíliája. A térképen Hídvég neve szerepel, s mivel a Zala folyó közelében fekszik, ez semmiképpen sem lehet Rábahídvég. Földjét középszerűnek mondja, rétjei egy részét víz járja (de nem a Rába, hanem a Zala!) szőleje és legelője „meglehetős”. Báránd Vályi művében már két néven szerepel: Alsó és Felső Báránd, de mindkettő szabad puszta Zala megyében, nem messze Zalaapátitól. Esztergály — Vályi szerint — elegyes német falu Zala megyében, a Zalavári apátság a földesura, lakói katolikusok. A Zala vize mellett fekszik, nem messze Zalaapátitól, amelynek fíliája. Határa középszerű, legelője és fája „tűzre elég”. Malma a szomszéd határban van. Szőleje jó, borainak eladására alkalma van és ezért második osztályba tartozik. Ezen út melletti települések legnagyobbika Zalaapáti, amelyet Vályi művében mezővárosnak mond, a népszámlálás falunak írta. A Zala vize mellett fekszik, Szent Gróttól 11/4 mérföldnyire. Benedek-rendi kolostor van itt, amelyet Szt. Adriánról neveztek el. A határ földje közepes, legelője elég, szőleje jó és borait el tudja adni. Fája elég tűzre és épületre is. Határában malom is van. Berkes rétjeit néha elöntik az áradások, ezért határa második osztályba tartozik. A fenti adatokat a postalexikon a következőkkel egészítette ki: Szabar Zala megyében több nemesi családnak adózó falu, a Zala folyó nyugati partján, közel a Balaton tó eredetéhez. Saját plébániája van. A Szent Grótról Kanizsára vezető úton fekszik, 2 órányira Keszthelytől, és 3 1/2 órányira Kanizsától. Alsó és Felső Bárán- dot két összefüggő pusztának és erdőterületnek mondja a Zala folyó nyugati partján, Zalavár ősi várának vidékén, közel Szabarhoz. 4 órányira van Kanizsától és 3 óra Keszthelytől. Esztergál a zalavári apátsághoz tartozó falu, Zalaapáti fíliája, Zalabér, Szent Grót és Kanizsa felé vivő kereskedelmi úton fekszik, 3 óra távolságra Keszthelytől és 5 órányira Kanizsától. Zalaapátit a postalexikon magyar falunak mondja, ahol a zalavári apátságnak van rezidenciája. A királyi országút és a Zala folyó partján fekszik, saját plébániával, nem messze Flosszúfalutól. Egerszegtől 4 óra, Keszthelytől 3 óra távolságra van.109 A hadmérnök 1810 és 1812 között a következő adatokat jegyezte fel ezekről a településekről: Szabar faluban 52 házat és 22 istállót talált. 460 férfit és 30 lovat lehetett oda beszállásolni. Az állatállomány: 26 ló és 126 igavonóból állt. Az út a település néhány házát érintette csak, a falu nagyobbik része attól nyugatra feküdt, írta a megjegyzések rovatába a mérnök. A magyar néven írott Alsó és Felső Bárándot falunak írta. Az elsőben 4 ház állt és 10 igavonó volt benne, 15 férfi volt ott elhelyezhető. Felső Bárándon 5 házat és 160
