Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
12 igavonót jegyzett fel, s 18 férfit lehetett beszállásolni. Mindkettőnél megjegyezte, külön, külön: kicsi, egyes kunyhók. (Klein, einzelnen Hütten.) Esztergály faluban 46 házat és 10 istállót találunk a táblázatban, az állatállomány: 6 ló és 120 igavonó. Az ott beszállásolható férfiak száma 400, a lovaké 24. A megjegyzés rovatában írottak szerint a környező magaslatok dominálnak. A településtől keletre a Zala mocsaras erdeje fekszik. Az átjárás jó, de a település nem körüljárható. Szala Apátit a mérnök falunak jelölte. 97 ház és 42 istálló volt benne. Az állatállomány: 26 ló, 220 ökör és 300 juh. Az elszállásolható férfiak száma 1200, a lovaké: 60. A település neve mellett hosszabb bejegyzés található: a külső helyzete Esztergá- lyéval megegyezik („Wie vorher”). Ezen a településen — mint írja — egy tágas, bene- dek-rendi kolostor található, s mivel ez a település átvonulási állomáshely (Marsch Station), Galambok és Türgye között, ezért „szakasz kórházként” (Absatz Spital) lehetne használni ezt az épületet, a gazdasági építményeket pedig katonai raktárrá lehetne átalakítani. Ezeken kívül a településen egy tágas kocsma és több jelentős magánépület van. 1828-ban ezeknek a településeknek az arculata — a számok tükrében — a következőképpen alakult: Szabár falut római katolikus templommal jegyezte fel L. Nagy művében, ahol még 84 házban 670 lakos élt (közülük 11 volt izraelita, a többi katolikus vallású). Alsó és Felső Báránd a puszták közt szerepelt, az elsőben 2 házban 17- en laktak, Felső Bárándon pedig 3 házban 27-en. Esztergál faluban filiális katolikus templom volt, 48 házban 364 katolikus lakos élt. Apáthy (Zala) viszont a megye mezővárosai közt található („oppidum Abbatia S. Benedicti ad cujus Dominationem pertinet, insigne”). Katolikus temploma volt, s 90 házban 687 lakost jegyeztek fel (8 volt izraelita, a többi katolikus). Az út tovább halad északi irányban, s a település-füzére most további 9 helynevet foglal magába. Ezek zöme falu, s néhány puszta. Az első népszámlálás alkalmával Hosszúfalu, mint Zalahosszúfalu Bajaki Boldizsár községe volt. 29 házat és 116 lakost jegyeztek fel benne. Bókaháza a Bóka család és mások községe volt, 59 házában 281 lakossal. Újfalu (Zala) Botka Bálintot tekintette földesurának, 11 házat és 62 lakost tüntettek fel benne. A mérnök listáján Ober Csány néven szereplő falut itt Csány néven találjuk, amely a Csányi család birtokában volt. 86 házat és 495 lakost találunk itt 1785-ben. Kehida ekkor is Deákbirtok volt, bár „mások” is szerepelnek földesurukként. 70 házat és 348 lakost találunk benne. Barát-Sziget falu a tüskevári pálosok birtoka volt: 14 házban 60-an laktak 1785-ben ebben a faluban. Koppan a Bezerédy család és mások falva volt, 174 házban 930 lakost tüntettek fel. A mérnök listáján Kosári puszta vagy Fényes háza néven szereplő település 1785- ben mint a Fényes család praediuma, pusztája került feljegyzésre 23 házzal és 34 lakossal. Az út utolsó állomásaként jelölt Felső Aranyad Zalabértől délnyugatra ta161
