Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Karos 1785-ben a pozsonyi szeminárium falva volt, 78 házat és 564 lakost jegyeztek fel a népszámlálás alkalmával területén. Kis és Nagy Rada a zalavári prépost- ság birtokában volt, Kis Radában 37 házat és 265 főt, Nagy Radában pedig 56 házban 423 főt jegyeztek fel a népszámlálás „biztosai”. Vályi művében Káros néven szerepel, mint magyar falu, katolikus lakosokkal. Kis-Komárom fíliája, annak szomszédságában fekszik. Földje középtermékenységű, legelője kevés, szőleje „selejte” (sic!), de borainak eladására „jó módgyuk van”, erdeje elegendő és van egy malma is. Rada ugyancsak ékezetes formában: Ráda néven került be Vályi munkájába. Kis- és Nagy Rádát Zala megyei falvakként említi, melyek földesura a zalavári prépostság, az előbbi Szabarnak, az utóbbi Mernyének fíliája. Lakosai katolikusok és „másfélék is” írja. A határbeli földek középtermékenységűek, szőlejük és fájuk van, de határukat a záporok gyakran károsítják. Második osztályba tartoznak. A postalexikonban Karos szerepel, mint a kiskomáromi uradalomhoz tartozó falu (az általános szeminárium tulajdona). A Szent Grófról Kanizsára vezető úton fekszik. Galambok fíliája. Két órányira van Nagy Kanizsától. Kis és Nagy Rada falvak a kapornaki járásban fekszenek. Mindkettő a zalavári benedekrendi apátság birtoka. Kis Rada a Szent Gróthtól Kanizsára vezető kereskedelmi úton helyezkedik el, a Zala folyó és a Balaton alkotta mocsárnál, Merenye fíliája. 2 1/2 órányira találjuk Nagykanizsától. Nagy Rada ettől északra fekszik és a hozzá közeli Szabar fíliája. 3 órányi távolságra van Nagy Kanizsától.108 A hadmérnök Karoson 74 házat és 20 istállót jegyzett fel. 550 férfi és 40 ló volt ott elszállásolható. Az állatállomány 14 ló és 170 igavonó volt — becslése szerint. A település dominál, az átjárás rajta jó, keletről kikerülhető. Kis Rada faluban 39 házat és 12 istállót jegyzett fel, 300 férfi és 16 ló volt beszállásolható. Az állatállomány: 6 ló és 74 igavonó. A megjegyzés rovatban a Karosnál leírtakra utal vissza. Nagy Radán 50 házat és 10 istállót jegyzett fel, 450 férfi és 20 ló volt még ott elhelyezhető. Állatállománya 10 lóból és 120 igavonóból állt. A település nem körüljárható — írta. E települések jövőjét tekintve az 1828. évi adatok a következőképpen mutatják be azokat: Káros (ebben a névformában) 1828-ban filiális katolikus templommal rendelkező falu, 69 házában 515 katolikus lakott. Rada (Kis) és Rada (Nagy) falvaknak háromnyelvű falu neve szerepel L. Nagy művében, ami feltételezetten három nemzetiség ott lakására mutat (magyar, német, horvát). Az előbbiben 35 házban 292 katolikus élt, az utóbbiban viszont 56 házban 448 katolikust jegyeztek fel. Ez az út folytatódik és a következő települések szerepelnek a hadmérnök listáján, amelyek a korabeli térképen is nyomonkövethetők: Szabar, Alsó és Felső Báránd, Esztergály és Szala Apáthi. Az első népszámlálás idején Szabar Sallér István és mások községe volt, 112 házzal és 581 lakossal. Báránd a zalavári apátság praediuma, pusztája volt akkor, ahol 8 házban 50 lakost találtak. Esztergálynak és Szala Apáthinak ugyancsak a zalavári 159
