Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A mérnök Helységtáblázatában ezután Felső és Alsó Windofai malom következett összesen két házzal, minden további megjegyzés nélkül. Ez nyilván fontos tájékozódási pontot jelentett volna az arra vonuló katonaság számára, de más forrásban neve nem szerepel. A „terepet” jól ismerő Bencze Géza szíves közlése szerint itt a két fintafai malomról van szó, amelyek a Fintafai (ma: Béci) patakon álltak. A következő falu: Tolmács, mely II. József népszámlálása idején Esterházy Miklós herceg falva volt, 45 házzal és 307 lakossal. Vályi művében is Esterházy birtok, lakosai „többfélék”, Bánok Szent György szomszédja és fíliája. Határában szőlő és erdő is van, „terméseit is eladhatta”. A postalexikon ezeket az adatokat annyiban egészíti ki, hogy megemlíti 2 1/4 órányi távolságra fekszik Kanizsától.39 A hadmérnök 60 házat és 34 istállót jegyzett fel a neve alatt. 500 férfit és 50 lovat tartott ott elhelyezhetőnek. Az állatállományt 40 lóra és 60 igavonóra becsülte. A megjegyzés rovatban akként jellemezte, hogy hegyek közé zárt település. Az út a helység déli részén vezet el, meglehetősen széles. L. Nagy művében a falvak közt sorolja fel Tolmátsot, amelyben az 1828-ban kiadott munkában 27 házat és 217 katolikus lakost jegyeztek fel. Az úton továbbhaladva Bánok Szent György falu nevét jegyezte fel a hadmérnök. II. József idején Esterházy Miklós herceg községe, ahol 121 házban 871 fő lakott. Vályi munkájában Szent György (Bánok) magyar falu Zala megyében, Esterházy herceg birtoka, amely az alsólendvai uradalomhoz tartozik. Lakosai katolikusok, határa középszerű. A postalexikon ezeket az információkat azzal egészíti ki, hogy saját plébániája van, és 4-4 óra távolságra fekszik Egerszegtől és Alsó Lendvá- tól.4" A hadmérnök 1810-ben 88 házat és 70 istállót jegyzett fel ebben a faluban. Az elhelyezhető férfiak száma 800, a lovaké 60. Állatállománya 66 ló, 90 igavonó és 300 juh volt, a feljegyzése szerint. Nem lehet körüljárni, elkerülni — írta továbbá —, s az áthaladás meglehetősen rossz, meredeken vezet át a helységen, mindamellett elég széles, de — ismétli meg a nyomaték kedvéért — nem körüljárható. Lakosai nemesek, akik földműveléssel foglalkoznak. (1785-ben csak 1 nemes férfit jegyeztek itt fel.) 1828-ban a zalai falvak közt találjuk, róm. katolikus templommal, 112 házzal. Lakosainak száma 833 fő (közülük 7 héber, a többi katolikus). Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a hadmérnök „plusz információja” a nemesi lakosságról (akik nyilván a „bocskoros nemesek” sorába tartoztak), megállja-e a helyét. Az útmenti települések sorában a hadmérnöki listán „Puszta Magyaród és Kis Magyaród vagy Puszta Istvánd” név szerepel faluként. A hazai első népszámláláskor Puszta Magyaród néven feljegyzett község a Farkas és más családok birtokában volt. 103 házat és 650 lakost találtak ekkor ebben a faluban. Vályi lexikonában Magyarád (Puszta Magyarád) néven magyar falu Zala megyé122
