Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A postalexikonban Hosszúfalu herceg Esterházy alsólendvai uradalmának falujaként szerepel, s e mezőváros körzetébe tartozik, annak fíliája. Negyedórányira van Alsó-Lendvától.28 A hadmérnök 26 házat és 20 istállót jegyzett fel ebben a faluban, továbbá 250 férfit és 40 lovat tartott ott elhelyezhetőnek. E falu állatállományát 40 lóra és 60 igavonóra becsülte. A falu neve mellett a mérnök egysoros bejegyzése szerepel még, amely szerint az úttól nyugatra fekszik ez a falu. 1828-ban a falvak között szerepel 21 házzal és 167 lakossal, akik közül 8 volt „héber”, a többi katolikus. Mindenképpen elgondolkodtató a házak számának fogyása, nemcsak az 1785. évi 90 házhoz, hanem az 1810-ben feljegyzett 26 házhoz képest is megdöbbentő ez a fogyás. Érdemes lenne ezt a problémát a helytörténet forrásaival és módszereivel megvizsgálni. Az útmenti települések közül a hadmérnök listáján egy kocsma szerepel: Etvény néven, amely — úgy tűnik — fontos tájékozódási pontnak számított. 1785-ben és 1828-ban nem szerepel a települések listáján, s nem találjuk nevét egyik századfordulós lexikonban sem. A hadmérnök is mindössze egy házat jegyzett fel neve mellé, s a megjegyzés rovatban az állt: izolált, elszigetelten álló ház, illetve kis kocsma az úton. A következő település Baksa falu a hadmérnöki listán. 1785-ben több közbirtokos kezén levő község, amelyben 69 házat és 358 lakost jegyeztek fel, mint tényleges népességet. Vályi lexikona szerint magyar falu Zala megyében, ahol „posta is vagyon Alsó Lendván felül egy statióval”. Csesztreg fíliája, katolikus lakosokkal. Határa jó, „vagyonnyai külömbfélék”, határa második osztályba tartozik. A postalexikonban nagyjából ugyanezek az adatok szerepelnek, s azon kívül megjegyzi, hogy a Kőszeg-Varasd postaúton, síkságon fekszik, postaváltó és posta- állomás. Közel van hozzá a Kerka patak és Barabás falu.29 A hadmérnök 56 házat és 50 istállót jegyzett fel. 550 férfi és 100 ló volt itt elhelyezhető. Állatállománya pedig 90 ló, 120 igavonó és 250 juh volt akkor. A mérnök még megjegyzi, hogy az áthaladás elég széles, de előkészítés nélkül nem körüljárható („kann ohne Vorbereitung nicht umgangen werden”). A helység a Kerka síkságán fekszik és nemesek (Edelleute) lakják, akik földművelésből élnek. Érdekes, hogy egyik lexikon sem említi azt, hogy a lakosok nemesek! 1828-ban a falvak közt szerepel Baksa, 44 házzal és 354 lakossal, kik közül 324 volt katolikus, 13 protestáns és 17 „héber”. A mérnöki listán szereplő következő település Kozmadombja, amely faluként, meglehetősen hiányos adatokkal került feljegyzésre. Az első magyarországi népszámlálás anyagában két Kozmadombja is szerepel Zala megyében. A most tárgyalandó településben, amely közbirtokosok tulajdona volt, 15 házat és 69 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikonában Kozmadonya néven találjuk „elegyes faluként” feljegyzetten, közbirtokosokkal, Csesztreg fíliája. A határa is e településhez hasonló, vagyis elég ter117
