Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
mékeny, másodosztályú. „Lakosai külömbfélék” — írja Vályi. A korabeli térképen Kozmadombja néven az út mentén jelölték. A postalexikonban két Kozma-dombja (sic!) falut különböztetnek meg, s közülük nyilván a lövői járásban fekvő a „mienk”, amely a Lövőtől Baksára tartó postaút nyugati oldalán helyezkedik el, Kerka Újfalu és Kerka Kutas között. Egy órányira van Lövőtől és 1 1/4 órányira Baksától.30 Jelentős település volt tehát, s ezért meglepő, hogy a mérnöki táblázatban csak egy házzal szerepel és azzal a megjegyzéssel, hogy ez az úton fekvő, elszigetelten álló kocsmaépület, amely negyedórányira fekszik a falutól, amelytől nevét veszi. A falu tehát nem a postaút mellett feküdt, hanem annak csak a vendégfogadója volt ott található. 1828-ban a feljegyzett két Kozmadombja közül a második látszik idetartozónak, amelyben 12 házat és 89 katolikus lakost jegyeztek fel. A település-táblázat következő faluja: Kolosvár, amely a korabeli térképen a Szala folyó jobb partjához fekszik közel a Baksa-Lövő postaúton. Az 1785. népszámlálás anyagában ezen a néven nincs település és hasztalan keressük nevét a Vályi és a postalexikonban is. A hadmérnök 8 házat és 4 istállót jegyzett fel neve alatt, s 150 férfit és 50 lovat vélt ott beszállásolhatónak. Az állatállomány száma és összetétele egyaránt meglepő: 8 ló, 40 igavonó és 400 juh! A megjegyzések rovatban szerepel, hogy a Zala folyó jobb partján fekszik, szétszórt házakból áll s az úton egy tágas kocsmát találunk. 1828-ban ez a település már a puszták és külterületi helyek (praedia et diverticula) között szerepel, s L. Nagy már sem házat, sem lakost nem jegyzett fel a neve mellé. Ma ez a hajdani puszta Zalalövő település része. (Bencze Géza közlése.) Az út következő, a mérnök által feljegyzett települése: Lövő (Szala-Lövő). Falunak minősítette a mérnök. Az 1785. évi népszámlálás idején is község volt, közbirtokosok voltak a földesurai. 107 házban 474 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikonában magyar mezővárosként szerepel Zala megyében, amelynek több földesura, továbbá katolikus lakosai és „másfélék” vannak. Salomvárhoz fekszik közel. Határa „sová- nyos”, fája, legelője nincs elegendő. A postalexikon Lövőt, német nevén is feljegyezve, ugyancsak mezővárosnak említi, amely után egy járás kapta a nevét. Két nemesi család (Pogán és Perneszy) birtoka, Salomvár fíliája. A Körmend-Baksa-Csáktornya postaúton postaváltó és posta- állomás.31 A felmérést végző katonatiszt 90 házat és 70 istállót jegyzett fel a neve alatt, ahol 800 férfit és 150 lovat is elhelyezhetőnek tartott. Az állatok száma: 100 ló, 160 igavonó és 500 juh. A megjegyzések közt szerepel, hogy a Zala folyó két oldalán emelkedő magaslatok dominálnak. A településen való átjárás meglehetősen széles, de a helység nem körüljárható. A Körmend felé vezető út meredeken visz fel egy mélyúton a hegyre. 118
