Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje
emelik ki. Sasfi cikke lényegében kijelöli azt a kutatási módszert, a kérdéseket, melyek a későbbiekben több dunántúli gimnáziumra kiterjedve a társadalomtörténeti kutatás egy fontos programjává lettek. Másik kiemelt téma a nyomdászat története; olyan terület ez, amelyik a hagyományos helyi történetbúvárlás műfaja. Gyimesi Endre a 19. századi kezdeteket kutatja, feltárva a keszthelyi és zalaegerszegi nyomdák kezdeti működését. Foki Ibolya a 19. század második felének zalaegerszegi nyomdáival foglalkozik. Király Ferenc tanulmánya Keszthelyről újszerűén közelíti meg egy mezőváros könyvkultúráját. Egyrészt hasznosítja a hagyatéki leltárakat, az egyetemi nyomdánál elérhető könyvrendeléseket, másrészt az írni-olvasni tudást elemzi aláírások, az 1869. évi statisztika segítségével. A kötet jól jelzi, hogy mi a tematikus csoportosítás egyik előnye: összekötheti a helyi kutatókat más műhelyekkel, s fóruma lehet a kialakuló kutatási együttműködésnek. A helyi ismeretanyag, a globális kérdések összetalálkozása a művelődés társadalomtörténetének megteremtéséhez fontos lépés. Hasonlóan sikeres együttműködés és előrelépés jellemzi a következő tematikus kötetet, a Gazdaságtörténeti tanulmányokat. A gazdaságtörténet az 1960-70-es éveknek volt a dinamikus tudományága, a Zalai Gyűjteményben szinte korábban nem is volt jelen. A tematikus kötet jó képet ad a 90-es évek történetírói tendenciáiról. Egyrészt a gazdaságtörténet a társadalomtörténet részeként jelenik meg, s a tanulmányokban már kiemelt helyet kap a köznemesség társadalom és gazdaságtörténete. Bilkei Irén Csányi Ákos életpályáját állítja össze. Turbuly Éva remek és forrásokban gazdag képet rajzol egy nemesi gazdaságról, elsősorban a hagyatéki iratokra támaszkodva. Molnár András Deák Ferenc birtokainak körülményeit követi nyomon; bár őt elsősorban a neves politikus személyes viszonyai érdeklik, az általa megrajzolt kép általánosabb problémákra mutat rá a köznemesi gazdálkodásban. Mindkét tanulmány számos értékes forráselemzési lehetőségre mutat rá, amelyek legtöbb megyei levéltárunkban tömegesen megtalálhatók, s a köznemesi birtokviszonyok, gazdálkodás és életmód alapvető forrásait képezhetik. Másrészt a közgazdaságtanra épülő történeti elemzések szaktudományosabbá váltak; a kötetben ezt Csite András tanulmánya képviseli. Zala megyére a viszonylag erős birtokos nemesség mellett a nagybirtok súlya volt jellemző, ennek gazdálkodását két tanulmány képviseli. Tilkovszky Lóránt fontos forrásismertető tanulmánya Széchenyi István Zala megyei uradalmait mutatja be. Csite András tanulmánya viszont elemző módszeriben képvisel újat. Az ökonomet- riára jobban építő, a közgazdaságtani elméletet is hasznosító kvantitatív elemzése arra tud rámutatni, hogy a Festetics uradalmak fejlődését a konjunkturális viszonyok mellett a birtokos személye, törekvései határozták meg. A kisebb adatközlések (Bácskai Vera és Sas fi Csaba) a lokalitás hagyományos példái. 27
