Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje
A harmadik tematikus kötet a hadtörténettel foglalkozik, s elsősorban a széles tematikus palettára kell felfigyelnünk. A végvári harcoktól a második világháborúig terjedő cikkek zöme érzékelteti a változást e területen is. Kelenik József tanulmánya a Kanizsával szembeni magyar végvárakról módszertani, megközelítésbeli újdonságot hoz, rendszerként szemlélve a végvárakat; kvantitatív, számítógépes feldolgozással készítette elemzéseit. A hagyományos erudíciót képviseli Szita László és Bariska István tanulmánya. Az 1848 hadtörténetében mutatkozó új törekvéseket Molnár András és Hermann Róbert képviseli. Molnár András jól sikerült kísérletet tesz egy város nemzetőreinek társadalmi elemzésére, emellett pontosan rekonstruálja a megalakulás és a nemzetőri tevékenység eseménytörténetét. Hermann Róbert pedig a hatalmas forrásfeltárásra épülő alapos, új eseménytörténetre ad jó példát. A tematikus kötetek egyszerre képviselik a helyi kutatások hagyományos erényeit, az igényes adatfeltárást és a helyi összefüggések bemutatását, valamint az új kérdések, módszerek előtérbe kerülését. Sikeres formának nevezhetjük. Némileg csorbul azonban az az igény, hogy a helyben dolgozók jussanak publikálási lehetőséghez. Talán emiatt tért vissza utóbb mégiscsak a levéltár az évkönyvszerű szerkesztéshez, s két kötetben most már csak történeti tanulmányokat tett közzé. Az 1980-as években számos külső tényező is hozzájárult a kiadványsorozat koncepciójának, tényleges publikációinak változásához. Degré Alajos halálával lezárult egy korszak, majd az 1989 utáni politikai változások alapvetően megváltoztatták a helyi politikai és pénzügyi körülményeket is. Nemcsak szabadabb lett a kutatás és publikáció (1956 történetének feltárása megindult, a legújabbkori történelem is megszabadult számos kötöttségétől), hanem végérvényesen bekövetkezett a nemzedék- váltás is a Gyűjtemény szerkesztésében. A történeti tanulmányok Az 1994-ben és 1997-ben megjelent kötetek elsősorban a helyi kutatók munkáit adják közre, bizonyítva a bevezetőben mondottakat, a helyi szakemberek számának örvendetes növekedését. Az egyik megfigyelhető tendencia a köznemesség társadalomtörténeti vizsgálatának megerősödése. Bilkei Irén két tanulmánya aló. századi családok történetét, birtokviszonyait mutatja be, mögötte kirajzolódik forrásfeltáró munkája, a megőrzött értékes hiteleshelyi iratanyag feltárása. A helyi források példás feldolgozása (és tervezett kiadása), a helyi köznemesi elit társadalomtörténeti vizsgálata egyben része az országos problematikának, a megyei nemesség társadalomtörténete feltárásának. Turbuly Éva, Dominkovits Péter tanulmányai is ebbe az irányba mutatnak. Zsoldos Attila rövid, de fontos írása a kehidai oklevélről ennek a csoportnak kialakulását elemzi. Zala megye társadalomtörténetének fontos része a nemesség jobb megismerése, s talán megfogalmazható, hogy ez a helyi kutatásokban is kezd 28
