Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)

Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte

E - korántsem teljes - névsor igazolja egyrészt a szerkesztő Degré Alajos igényes­ségét, másrészt tudományos kapcsolatainak tágasságát. Nevük megörökítésével e sorok zalai szerzője egyúttal szeretné köszönetét is kifejezni, hogy észrevételeikkel, tanácsaikkal nemcsak az egyes tanulmányokat, hanem a megye tudományos életét is erősítették. A szerzőkön, szerkesztőkön kívül nekik is köszönhető, hogy a Zalai Gyűjtemény a provinciában jelent ugyan meg, de - legalábbis a krónikás hite szerint - soha nem vált provinciálissá. A Zalai Gyűjtemény alapítóinak eredeti szándéka szerint önálló, kötetnyi munká­kat és tematikus tanulmányköteteket adott volna közre. E szándékot az első másfél évtizedben azonban csak egyetlen alkalommal sikerült valóra váltani: a 6. szám kizá­rólag régészeti tanulmányokat tartalmazott. Célszerű volt mielőbb megjelenési lehe­tőséget biztosítani az elkészült dolgozatoknak, hiszen ezzel nemcsak a szerzőket lehetett serkenteni, hanem a közgyűjtemények rangját is növelni. Ezért 1978-tól kezdve rendszeressé váltak a Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból című kötetek. Később, a körülmények változása után vissza lehetett térni az eredeti szándékhoz, a tematikus kötetekhez. (30: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 31: Művelődéstörténeti tanulmányok, 34: Gazdaságtörténeti tanulmányok, 36: Had­történeti tanulmányok stb.) A tematikus számok közt célszerű említenünk három Zalaegerszegen rendezett konferencia előadásainak közzétételét is (27: A dél­dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete, 41: Iskola és társadalom, 43: A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere). A Zalai Gyűjtemény első, országos figyelmet keltett kötete az 5. volt: a Tanulmá­nyok Deák Ferencről 1976-ban jelent meg. Közel negyedszázad után érdemes fel­idéznünk létrejöttének körülményeit. 1975 körül Zala megye közgyűjteményei, a Megyei Tanács vezetőinek egyetértésével szerettek volna Deák Ferenc emlékének méltó konferenciával tisztelegni. Az első alkalom erre 1976, halálának századik for­dulója lett volna. Az ennek jóváhagyására jogot formáló szervek, személyek hosz- szabb halogatás után sem engedélyezték, azon ürüggyel, hogy nem a halál, hanem a születés szintén közelgő évfordulója lenne erre alkalmas. Kétséges volt, hogy erre 1978-ban sikerül-e lehetőséget teremteni, ezért Degré Alajos vállalkozott a kötet szerkesztésére. Méltatása nem e sorok írójának tiszte, csupán a szerzők felsorolását, s annak említését tartja célszerűnek, hogy a külső megjelenését tekintve is tekintélyes kötet már 1979-ben elfogyott! Szerzői: Csizmadia Andor, Takács Imre, Szentmihályi Imre, Sándor Pál, Takács Péter, Degré Alajos, Szabad György, Sarlós Béla, Hanák Péter, Komjáthy Miklós, Vörös Károly, Máthé Gábor. A kötetet a Hernádi László Mihály által összeállított Deák-bibliográfia teszi teljessé. A Zala megyében legtöbbet forgatott kötetek közé tartozik a 10. számként meg­jelent Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek című zalai népdalgyűjtemény, Vajda József ösz- szeállítása. Két évtizede énekkarok, hagyományőrző csoportok műsorának egyik 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom