Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
forrása, hanglemez kiadásához szolgált indítékul, s arra is van példa, hogy elismert zeneszerzők dolgozták fel a benne talált értékeket. Főleg 1998-tól vált keresetté a 33. szám: A szabadságharc zalai honvédéi 1848- 1849. A kötet Molnár András hozzáértését, kitartását dicséri; nagyon sok településen ebből tudták meg, hogy elődeik közül kik szerepeltek a szabadságharcban, adatai alapján kerülhetett sor elfeledett honvédsírok felújítására, becsben tartására, a települések 1848-as honvédéinek nevét megörökítő emlékművek állítására. Negyedszázadon keresztül sikerült megőrizni a Gyűjtemény zalai jellegét. Minden tanulmánya valamilyen módon kapcsolódik a megyéhez, legfeljebb a három konferencia-kötet előadásainak közvetlen kapcsolata nem nyilvánvaló. Ugyanakkor sikerült a bezártságot, a szűkkeblűséget is elkerülni, ezért jelenhetett meg Varga János kötete: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete, 15. számként, 1980-ban. Több mint 120 szerző szerepel az eddig megjelent kötetekben, jó néhányan többször is. Nagyjából fele vagy Zala megyében él, vagy pályájuk egy szakasza ide kötötte őket. Mindegyikük Zala megyével kapcsolatos kutatásait tette közzé. Csak részben jelent kivételt Müller Róbert munkája: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késői vaskortól a törökkor végéig I-II. (19. szám, 1982-ben). Ennek megjelentetését nemcsak a szerző zalai munkássága, a téma jelentősége, hanem az is indokolta, hogy Zala megye a Keszthelyi Egyetem révén a mezőgazdasági kutatásoknak is egyik színtere lett. IV. Az elmúlt negyedszázadon át a Zalai Gyűjtemény - hitünk szerint - meg tudta őrizni színvonalát, némi tekintélyre is szert tehetett. Ebben sok egyéb mellett része volt annak, hogy egyrészt törekedett hű maradni vállalt céljaihoz, másrészt folyamatosan igyekezett alkalmazkodni a többször is változott körülményekhez. Létének első tucatnyi esztendejében lényeges módosításra nem került sor, lassú átalakulása, változása 1987-88-tól figyelhető meg. Az évtized második felében megerősödött a megyében dolgozó, esetleg a másutt élő, de zalai témák iránt is érdeklődő szakemberek csoportja, lehetővé vált a hosszabb távra tervezés. 1987-ben a megye múzeumi szervezete önálló kiadványt indított Zalai Múzeum címmel. Erre nemcsak erőinek gyarapodása késztette, hanem egyéb tényezők is. Egyrészt mind nehezebbé vált a nemzetközivé bővült cserepéldány-kapcsolatokat a Zalai Gyűjteménnyel kielégíteni, másrészt az intézmény több nemzetközi konferenciát is rendezett, alkalmanként német nyelvű előadásokkal, ezeket kötelessége volt megjelentetni, e feladatokat pedig a Zalai Gyűjtemény már nem vállalhatta. Ekkoriban az olvasóközönség már kevésbé elégedett meg a puritánabb, feketefehér címlappal, jó néven vette a színesebb, legalább rajzos, ábrás borítót. Közeli 19
