Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)
Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte
lehetőségként kínálkozott a számítógépes szerkesztés. Ez nemcsak új feladatot, hanem a kiadás olcsóbbá tételét, a rugalmasabb, gyorsabb megoldások alkalmazását is lehetővé tette. Ezzel együtt kibővültek az egyéb publikációs lehetőségek is. Mindezen változások nagyjából a személyi feltételek módosulásával is találkoztak. 1984-ben meghalt Degré Alajos, hamarosan nyugdíjba vonult Simonffy Emil, a kiadó Megyei Levéltár igazgatója is. Utóda, Gyimesi Endre jól érzékelte a módosítás szükségességét, s ismerte fel a megszüntetve megtartás egyedül célravezető útját. Kísérletet tett honismereti kiadvány szerkesztésére is, sajnos, a Nótárius címmel megindított, a zalai honismereti mozgalom folyóiratának szánt füzetek a körülmények változása miatt nem tudtak tartósan fennmaradni. 1990-től kezdődően a Gyűjtemény már nem kizárólag költségvetési források fel- használásával jelent meg. A levéltár átgondolt pályázati gyakorlata segítségével megszerezte az Országos Tudományos Kutatási Alap, a Nemzed Kulturális Alap, a Zala Megyei Történelmi Emlékbizottság, a Zala Megyei Pedagógiai Intézet hathatós segítségét, a Zalai Nyomda számottevő kedvezményét. Balog Elemér: Göcseji szólások és közmondások című, régóta kéziratban lévő adattára közzétételének költségeit az idős szerző családja gyűjtötte össze, biztosította, mintegy születésnapi ajándékként. A Gyűjtemény életében gyakoribbak lettek a forrásközlések, újra megjelentek a tematikus számok, s jó választásnak bizonyult a kötetek külsejének átalakítása is. Ezzel együtt nekünk, akik negyedszázada még ott bábáskodhattunk a Gyűjtemény indítása körül, azt is jó szívvel tudomásul kellett vennünk, hogy a címlapról eltűnt, s csak a belső oldalon található meg a Zalai Gyűjtemény megnevezése és a növekvő sorszámozás. A változtatás azonban indokolt, s nem is előzmények nélkül történt. Még 1978-ban a szerkesztőbizottság felkérte Tóth Istvánt, a Helikon Könyvtár akkori munkatársát az addig megjelent számok értékelésére. Már akkor felmerült, hogy a könyvtári bibliográfiákban gondot okoz a folyóiratra emlékeztető és az esetleges külön, önálló cím együttese. Szerzőként - a Gyűjtemény köteteit forrásként használva - mi magunk is többször kerültünk zavarba a kissé bonyolult hivatkozás jelölésekor. A kiadó szerencsére a változtatások közben is ragaszkodott a formátumhoz: könyvtári polcunkon egymás után sorakoztatva az eddig megjelent, 44 (a dupla számok miatt valójában 47) kötetet, külsejükben is egységesnek tekinthetjük azokat. * Jó érzés, hogy az előzményeket és a negyedszázados múltat összefoglaló visszatekintés nem lezárás, nem nekrológ, hanem a negyedszázados folyamatosságnak tisztelgő számvetés. Készül a 26. esztendejébe lépő Zalai Gyűjtemény 45. kötete. Vele Bél Mátyás nagy országismertető művének Zala megyét bemutató fejezete kétszázhatvan esztendős kéziratos szendergésből válik hozzáférhetővé. 20
