Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)

Németh József: Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte

irodalmi - tudományos folyóirat indítására. Egy ilyen kiadvány már 1957-ben szóbajött. Június 5-én a Zalai Hírlapban közlemény jelent meg a Zalai Szemle ügyében. A tervezett periodika gazdasággal, kultúrával, történelemmel foglalkozott volna. Szerkesztőbizottsága is megalakult, levelezési címe a Levéltár volt. Nem sikerült felkutatnom, hogy kik álltak a kezdeményezés mögött, több jel arra utal, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (akkor még: Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat) megyei szervezete gondozta volna a kiadványt. Feltételezhető, hogy a Levéltár nem sokkal korábban ide helyezett, majd hamarosan el is távozó ambiciózus vezetője is az előkészítők között volt.

Szeptember 12-én a Zalai Hírlap olvasói már arról értesülhettek, hogy a szerkesztőbizottság összeállította az első számot, abban mezőgazdasági, egészségügyi (trachoma, tbc), olajipari tanulmányok, a zalai népdalkincsről szóló dolgozat, valamint könyvismertetések, néhány vers szerepelt. Azt tervezték, hogy november elején a kötet meg is jelenik. Erre ma már ki nem deríthető okok miatt nem került sor.

Három évvel később ugyancsak a Zalai Hírlapban Lázár Tibor cikke őrizte meg azt a szándékot, hogy a TIT az elvetélt kezdeményezést újra fel-karolta. Az új terv szerint a Szemle terjedelmének egyharmada művészeti, kédiarmada ismeretterjesztő témájú lesz. Egyik példának a Borsodi Szemlét tekintette. Ez is megmaradt tervnek, aztán 12 esztendeig - többek közt az Életünk megjelenése miatt sem - szerepelt napirenden.

1972 első negyedében megint csak a Zalai Hírlapban vita indult a létrehozandó folyóirat jellegéről. Többen (Varga Zoltán, Hontváry Gyula, Dömötör András, Ferencz Győző) vegyes tartalmú kiadvány mellett érveltek, mások (Markó Imre Lehel, Degré Alajos) inkább tudományos, Szentmihályi Imre honismereti szemle mellett sorakoztatott fel érveket. (A megszólalók közül különösen Hontváry Gyula nyugdíjas zalaszentmihályi tanító érdemel figyelmet: azonos azzal a Huhn Gyulával, aki fél évszázaddal korábban Göcsej, majd Visszhang néven már folyóiratot szerkesztett.) Címjavaslatokból bőséges a választék: Zalai Tanulmányok, Zalai Llelytör- téneti Kiadvány, Zalai Közlemények, Zalai Élet, Zalai Szemle, Tanulmányok Zala megyéről, Zrínyi utódai, Zalamentén, Zalai Tükör, Zalai Almanach, Zalai évkönyv.

A vitát Kovács Lajos, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője foglalta össze. O a vegyes tartalmú kiadvány mellett felhozott érveket érezte nyomosabbnak. 1972. április 2-án már nyilvánosságra kerül a terv, hogy az új zalai kötet év végére megjelenik. Megalakult előkészítő bizottsága is (Kovács Lajos, Buni Géza, Háry Sándor, Németh József), de végül ez a szándék is elaludt, a rendszeresnek szánt zalai kiadvány azonban már a megvalósulás útjára lépett.

Ez időre már megszűnt egy olyan sorozat, amely legfeljebb csak bibliográfiai értelemben, esedeg témája szempontjából tekinthető összetartozónak. A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve 1960-ban jelent meg, ennek 23 tanulmánya különnyomatként, a Göcseji Múzeum Kiadványai sorozatcímmel, növekvő sorszámozással

11