Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
446. Pozsony, 1848. december 10. A feldunai hadsereg nyilatkozata 20 A feldunai magyar királyi hadsereg nyilatkozata Tudomására jött a feldunai magyar királyi hadseregnek, hogy I. Ferdinánd ausztriai császár s Magyarországnak e néven 5-dik királya, az ausztriai császári trónusról lemondván, minden népeit az ő iránta! kötelességek alul föloldozta. Ezen lemondás és az alattvalói hűségtől s kötelezettségektőli feloldozás mellett azonban, az is tudomására jutván a feldunai hadseregnek: hogy a király életében, s ifjabb testvérének, Ferenc Károly főhercegnek is életében, ennek fia, az ifjú Ferenc József főherceg trónusra lépését Olmützben december 2-án ausztriai miniszter Schwarzenberg ellenjegyzése mellett kelt proklamációban kijelentette. Miután a királyi széktőli önkényes lemondás a magyar nemzet sarkalatos jogain semmit sem változtathat: Miután a nemzet hozzájárulása nélkül, egyik fejedelem életében, más senki királyi jogokat magának nem tulaj doni that, az örökösödési rendet pedig családi magánegyezkedések által még kevésbé változtathatja meg; Miután a magyar királyság kétoldalú kötésén [!] alapszik, melynek egyik sarkalatos oldala az, hogy törvényes királynak csak az tekinthető, aki az országgal koronázási egyezséglevelet kötött, az ország törvényeire megesküdött és Szent István koronájával megkoronáztatott; És miután minden említett családi lemondások s jogátruházások iránt a magyar nemzet még csak meg sem kérdeztetett: A feldunai hadsereg tehát kinyilatkoztatja, miként teljességgel el nem ismerheti, hogy a magyar királyi szék birtokával az országgyűlés híre, tudta s megegyezése nélkül akárki is rendelkezhessék. És kinyilatkoztatja, hogy Magyarország törvényes függetlenségét s a nemzet sarkalatos jogait az országgyűlés és általa megbízott kormány parancsai szerint védeni és oltalmazni szent kötelességének vallja. Senkinek, kinek hatóságát az országgyűlés el nem ismeri, az ország és alkotmány iránt fogadott hűségéhez képest, szintúgy elismerni nem fogja. Minden, az ország dolgaiba bárki által gyakorolni szándoklandott idegen avatkozást jogtalan bitorlásnak tekint. 120 120 A nyilatkozat kiadását Kossuth dec. 7-i levelében kérte Csánytól, s meg is fogalmazta a főbb pontokat, amelyeket Csány és Görgei szinte szó szerint át is vett. Kossuth levelét közli KLÓM XIII. 662- 664. o. 83
