Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

játok, kiraboljátok, leégetitek, - lakosait álom közt védetlen állapotban meglepitek, meggyilkoljátok, és azoknak fajtáját, kik veletek sok századokon már jóban, rosszban, osztozó társok voltak, kiirtani törekszetek.

Oláhok! vágynak a béketűrésnek is határai, — az egyesült haza, a jó anya, eddig kegyelettel igyekezett titeket az engedelmességnek a törvények tiszteletének ösvényére visszavezetni, — de van hatalma, van kiapadhatatlan erőforrása az engededeneket a hűdenségben makacsokat vétkökhöz mérve kiérdemlett büntetéssel sújtani. — Oláhok! gyilkoló, rabló, szerencsevadász tribunjaitok, prefektek, centurióitok vérengző vezetése alatt! — mától számlálva 8 napot tűzök ki számatokra a megtérésre; és mindazoknak, kik ezen idő alatt visszatérnek falvaikba, földükre, bűnbocsánatot hirdetek, egyedül az elrablottak visszaadását tevén kötelességtekül.

Fel tehát oláhok! szálljatok le a zordon havasokbul, — keljetek ki táboraitokbul, hol előbb-utóbb a legkeservesebb csalódások zivatarai viharozandnak reátok! — hol előbb-utóbb az egyesült Magyarország legyőzheden ereje vakmerőségtek álmaiból kiragad benneteket. — Oláhok! térjetek vissza a törvények iránti engedelmességre, — akkor hívlak titeket vissza a szabad polgári élet terére sok szenvedésekkel összecsatolt kóborló, vándor rabló éltetők neméből, amikor Urban, ámító orgazdátok megveretve kiűzetett az országból, s így akire többé nem támaszkondhattok és akire egyébként is hiában támaszkodnátok. Győzelem után nyújtom tehát néktek a béke olajágát, fogadjátok azt el; különben a legszigorúbb büntetésre számolhattok; mert ezennel nyilvánítom, hogy az, aki az engedelmességre nyolc nap alatt vissza nem térend, minden, akárhol található vagyonainak elvesztésén kívül a testi büntetésnek vétkéhez mért fokozatában részesülend.

S%ás%ok! elégüljetek meg a szerencsédenségnek számtalan nemeivel, melyeket ármány, árulás által azon hazára hoztatok, mely elődeiteket és titeket megkülönböztetve részesített érdemeitek nélkül javadalmaiban. Elégüljetek meg azon ezer meg ezer magyar és oláh véráldozatokkal, melyeket cselszövénytek és pénzetek nagyobb mértékben idéztek elő, hogysem Isten, az igaz bíró néktek megbocsáthatná. Nézzetek körül, látni fogjátok, hogy túl a Királyhágón már a magyar táborok egyesültek és hinni fogjátok, hogy az egyesült erőn győzelmet venni az osztrák hatalomnak nem sikerülhet; hiában kacsingattatok az osztrákok felé. — Az igaz ügy ki fogja nélkületek és ellenetek is vívni diadalát. Azért mielőtt késő lenne, simuljatok az egyesült hazához, a megtérők iránt feltárulnak annak érzelmei; és feledve a múltnak vétkeit, ápoló karai közé fogadja hűségre visszatérendő szász fiait is.

Ti pedig földúlt, kirabolt családaitokban, saját menhelyeitekben, vagyonotokhan kárt szenvedett szerencséden magyarok! nézzetek bizalommal egy szebb, egy jobb jövőnek elibe. — Véretek, a székelység kikelt ősi fészkéből, és táborba szállott a hon védelmére, - szállja meg tehát ismét erő lelketöket mert a haza, a vég nélküli jóságú anya őrködik szenvedéseitek fölött, - és viharos napjaitok után derűt hozva, lesimítandja rólatok a kínos bánat nyomait.

212