Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

sebje nem akadályozza, pedig orvosa mondása szerint legalább még 2 holnapig fog vesződni ujjával.

Tóthot megtartja maga táborában, én őt nehezen nélkülözöm, de Erdély érdeke megkívánja, hogy ő őrizze a határt. Most nyugodt vagyok, mert ezen nehány napokban tapasztaltam, minő szép katonai képességgel bírjon. Bár előbb is ő vitte volna a vezényletet, a zavar nem történt volna.

Döbröcönből olyan zavaros hírek szárnyalnak, hogy éngemet azok aggasztanak, és senki nem ír világosan. A bizontalanság kínzó helyzet.

Görgei is aggaszt, nem azért, mint ha hűúennek képzelhetném őt, hanem azért, mert tartok tőle, hogy nem tellesíti élég energiával hivatását.

Miféle vádló ügyvédet méltóztattál nékem ide küldeni?376 Asztalos írja, hogy azon nyilatkozattal jelent meg nála, hogy ő azért van küldve, minthogy én merő Pecsovics bírákat neveztem ki a rögtönítélő bírósághoz. Az az ember bolond, hisz én nem neveztem ki más bíróságot mint az Apellatorium fórumot377 — azokba pedig minden ember megnyugszik, és annál a vádló ügyvédnek nincs helye, de nincsen a többinél is — mert az minden megyében van, sőt van megye, hol kettő is létez, rögtön ítélő. Úgy látom, hogy az erdélyi urak, kik Döbröcönben vannak, éngemet vagy nem tartanak elég jó akaratú, vagy elégséges ésszel bíró egyénnek Erdély jelen ügye vezetésére. Tőled, tisztelt barátom megvárom, tőled, kiért egyedül elvállaltam e kellemeden provinciát, hogy ez érdemben engemet szíveskedjél értesíteni. Én magamat gyanúsítani nem engedem, ahhoz nem szoktam. Szívesen fáradok; nem kímélem magamat, de erdélyi urak tetszéséhez magamat alkalmazni nem érzek magamban hivatást; olyan erdélyi urak tetszéséhez, kik míg én itt lélekkel-testtel fáradozok, ők a meleg döbröcöni szobákban, felettem ítélgetnek. Nékem nem kegy a jó urakért fáradozni; Erdélyért, az iszonyatosan feldúltért, a gonoszul elárult szegény honért, mindent kész vagyok tenni, — de a jó urak szeszélének alárendeltetni nem engedem magamat. Tehát kérve kérlek méltóztassál megírni, mert tőled méltán hiszem várhatni, hogy kompromissziójával személyességemnek tőlem eljárást nem kívánsz.

A vádló úrra szükségem úgy hiszem, nem lesz, azért ő mehet ha akar, maradhat is, ha nékie tetszik, de vádló a szokott leend; ez érdemben előttem történt az intézkedés.

Óhajtva várom, és kérve kérem feleletedet, igen tisztelt barátom

Kossuth erre a levélre, valamint Csány február 22-i és 23-ijelentéseire együtt válaszolt. Tudatta a február 26-27-i kápolnai csata hírét, s kérte Csányt, sürgesse Temet, szabadítsa fel mielőbb Erdélyt. A román vidékeken történő telepítést kényes dolognak vélte, s arra utasította Csányt, hogy a román határőrezredek területét mielőbb olvassza be a magyar megyékbe. Megküldte Csány nak az országgyűlés február 13 -i határo376Krizbay Miklóst 1849. febr. 19-én nevezte ki Kossuth a kolozsvári rögtönítélő bíróság közvádlójává.

KLÖM XIV. 573. o. 3. jegyzet.

377 Fellebbezési fórumot.

208