Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Bevezető

tekinthető.54 Jósika Miklós csupán egyetlen udvarias magánlevelet írt Csánynak55, de egy visszaemlékezésében „az aranytiszta, csüggededen hazafiság emberének” nevezte.56 Sembery Imre, Perényi Zsigmond, Esterházy Mihály, Pálffy János pedig csak hivatalos leveleket szignáltak. Pálffy azonban nagy tisztelettel nyilatkozott Csányról jellemrajzaiban.57

A Szemere-kormány miniszterei közül egyetlen levél és két utalás alapján valószínűsíthetjük, hogy Csány és Vukovics Sebő viszonya bizalmasnak volt mondható.58 Nincs nyoma Batthyány Kázmér, illetve Horváth Mihály és Csány különösebben szoros kapcsolatának sem. Batthyány Kázmér az emigrációban írott jellemrajzaiban 1849 augusztusi szerepe kapcsán kimondottan kritikusan nyilatkozik Csányról.59 Ennek magyarázatát kettejük Görgeihez fűződő viszonyában leljük; Batthyány Kázmér már 1849 márciusában azt mondta Vukovics Sebőnek, hogy Kossuth helyében főbelövette volna Görgeit, Csány pedig — 1849 januári fenntartásai ellenére — mindvégig Görgei barátai közé tartozott.60 Kimondottan szoros, sőt baráti viszony fűzte viszont Csányt Duschek Ferenc pénzügyminiszterhez, ahhoz a kormánytaghoz, akit a magyar történetírás egy része máig is az ellenforradalom beépített sza- botőrének tekint. Azok a Csány Duschek iránti megbecsülését mutató magánlevelek,

54 Ld. a 607. iratot. Nyáry leveleit Id. MÓL Csány-ir. IBA 220. (1848. okt. 21.); NIBA (1848. dec. 10.); KLÖM XIV. 670. o. (1849. márc. 17.).

55 MÓL Csány-ir. IBA 412. (nov. 4.).

56Jósika Miklós: Egy magyar család a forradalom alatt. 3. kiadás. Bp., 1897. II. k. 314. o. Egy, Biológiailag nem igazolt módon szintén Jósika Miklósnak tulajdonított munka ugyancsak nagy megbecsüléssel szól Csányról. Zur Geschichte des ungarischen Freiheitskampfes. Leipzig, 1851. I. k. 149-155. o.

57 Pálffy 106-107. o.

58 Ld. a 639., 657. és 692. iratot.

59 „Csányi László, Kossuth kereskedelmi [sic!] és közmunkaügyi minisztere a régi ellenzéki iskola tagja, aki a megyegyűléseken gyakorolta magát és — törékeny egészsége dacára - kormánybiztosként igen fontos funkciót gyakorolt, lelkesedéssel, aktivitással és energiával, s ez képessé tette őt, hogy leküzdje azt a számtalan nehézséget, amivel szembekerült. Miután oly nagy szilárdságot és határozottságot mutatott a forradalom legviharosabb szakaszában, Csányi végül lemondott arról az ügyről, amit oly hathatósan támogatott, s kapcsolatba lépett Görgeivel, hogy megbuktassa a kormányt, aminek ő is tagja volt. Ez a magatartás — habár nem mentette meg őt az osztrák bitófától -, s az a félénkség, ahogy sorsát fogadta, lelkiismeretességének tulajdonítható, ami a gyengeség és elkeseredés pillanatában annak az embernek vak eszközévé tette őt, áld tönkretette hazáját”. Füzes Miklós: Az ismereden Batthyány. III. A Blackwell által összeállított jellcmrajzok. Fordította Hangené Wágner Zsuzsanna. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1983). Pécs, 1984. 181. o. — Csánynak a kivégzéskor mutatott félénkségéről forrásaink nem tudnak, sőt, éppen ellenkezőleg, Csány bátor magatartását emelik ki. Molnár, 1990. 283-284. o.

60 Vukovics 32-33., 165-166. o.

19