Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I. - Zalai gyűjtemény 44/1. (Zalaegerszeg, 1998)

Bevezető

amelyeket hivatalos ügyekben váltott a pénzügyminisztérium államtitkárával 1849 telén és tavaszán, komoly tanúságtételt jelentenek Duschek mellett.61

A politikusok közül szólnunk kell még ifj. Pázmándy Dénes és Csány kapcsolatáról. Csány 1848 október elején tucatnyi magánlevélben tudósította Pázmándyt a dunántúli hadieseményekről, s Pázmándy is baráti hangvételű levelekben tájékoztatta Csányt a fővárosban történtekről és az OHB katonai intézkedéseiről.62 Viszonyuk 1848 október közepén, Pázmándynak a lajtai táborba érkezése után romolhatott meg, amikor Pázmándy egyre kockázatosabbnak látta a Bécs felmentésére indítandó támadást, Csány pedig továbbra is a császárváros megsegítése mellett volt. Csány azonban átengedte a kezdeményezést Pázmándynak, s egészen 1849 tavaszáig nem bírálta Pázmándyt. 1848. november 29-én Pázmándy még írt Csánynak, s e levelében óvatosan érzékeltette fenntartásait Kossuth politikájával szemben.63 Az az elkeseredett, ellenséges hangvétel, amellyel Vukovics Sebő Pázmándy 1848 októberi ténykedéséről érdeklődő levelére válaszolt, valószínűleg inkább Pázmándy 1849 januári szökésének, s nem annyira 1848 októberi konfliktusuknak tulajdonítható.64

Szívélyes, de nem baráti volt az a kapcsolat, amely Csányt Pulszky Ferenchez, a magyar külügyminisztérium államtitkárához fűzte. Viszonyukról azok az 1848 októberi levelek tanúskodnak, amelyek közül főleg Pulszky leveleit ismerjük. Ezek a levelek vegyesen magázó és tegező formájúak, s inkább a közös ügy iránti lelkesedés, mint a baráti érzelem hatja át őket.65

Csánynak az egyes hadvezérekhez fűződő viszonyáról is sok hasznos adatot találhatunk az itt közölt iratokban. Perczel Mórral az 1840-es évek óta ismerték egymást, s kapcsolatuk kimondottan baráti volt. Erről tanúskodik az a néhány 1848-49- es magánlevél is, amelyet kötetünkben közlünk.66 Csány tisztában volt Perczel túlfűtött, indulatos személyiségével, s katonai ténykedését is némi kritikával szemlélte.67

Szintén baráti volt a viszonya Franz Ottinger vezérőrnaggyal, a Dráva-vidék katonai parancsnokával. Kapcsolatuk Csány katonáskodása idején kezdődött, s a reformkorban is leveleztek. Maga Csány volt az, aki 1848 júniusában Ottinger kineve61 Ld. az 518., 545., 552., 605., 641. iratot.

62Ld. KLÓM XIII. 53., 58., 83-84., 94-95., 99-100., 103-104., 119-120. o., összesen 9 levél.

63 MÓL Csány-ir. Vegyes. 14. doboz. „Mi itt Pesten csak megvagyunk, bár sokan az igen vakmerő politikától félünk. Sorsunk Isten után tán a ti kezetekben van a seregnél”.

64 Ld. a 658. iratot.

65Ld. a 334. iratot. Pulszky leveleit közli KLÓM XIII. 120-121. (okt. 7., 2 db.), 221. (okt. 16., 3 db.), 237. (okt. 17., 2 db.), MÓL Csány-ir. IBA 214. (okt. 20.), 219. (okt. 22.), 248. (d. n., okt. 24. körül), OIIB 1207. (okt. 14., 2 db.).

“Ld. a 474., 487., 490., 512. és 659. iratot.

67 Ld. az 520. és 539. iratot.

20