A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése
2. A kormányszintű szervezés 2. 1. Az ügyek átvétele Az első feladat volt az ügyek átvétele a régi feudális kormányszékektől. Az 1848:111. te. szerint ugyanis „Mindazon tárgyakban, melyek eddig [a régi kormányszékek] köréhez tartoztak, [...] Őfelsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.” E törvény végrehajtását célozta az első kormányülésen született, a kancellária felszámolását elrendelő határozat. Eszerint az érdemleges tanácskozásokat meg kellett szüntetni, az iratok és az ügyek „a ministerium elnökéhez további tárgyaltatás végett tétessenek át”, kivéve a kegyelmezési ügyeket, melyek „végrehajtás végett az igazságügy ministeriumhoz intéztessenek.” A kancelláriához hasonlóan a helytartótanács és kamara is utasítást kapott, hogy minden hivatalnok a kezén lévő iratokról és ügyek állásáról lajstromot készítsen.15 Itt a bíráskodást is végző, és a börtönöket is fenntartó törvényhatóságok ellenőrzése mellett az úrbéri ügyek átvétele volt az igazságügyi miniszter elé tartozó egyik fontos ügycsoport. Az úrbéri panaszok, viták ugyanis — a rendek minden tiltakozása ellenére — a ’48 előtti rendszerben idehaza legmagasabb szinten nem bírósági, hanem köz- igazgatási úton intéztettek; a helytartótanács tette fel az ügyeket a bécsi magyar királyi udvari kancelláriának. A kormány az április 15-i minisztertanácson kiadott proklamációval jelentette be az ügyek átvételét, a régi hivatalok azonban még a hó végéig kísérleteztek azzal, hogy működésüket meghosszabbítsák. A kancellária április 15-én tartotta utolsó ülését, amelyen magát feloszlottnak nyilvánította, az utolsó napokban vezető Szőgyény László alkancellárt azonban a nádor csak július 1-jén helyezte nyugállományba. A kancellária személyzetének Bécsben kellett maradnia, hogy a király személye mellett Bécsben székelő miniszter hivatalát belőlük kialakítsák. Ez az Igazságügyi Minisztérium szempontjából azért fontos, mert Deák hivatala majd hozzájuk lesz köteles átküldeni azokat az ügyeket, amelyek a királyi elhatározás körébe tartoztak, s tőlük kellett megkapnia az ilyen rendeleteket is végrehajtás céljából. Szőgyényt Esterházy felkérte, hogy az ő minisztériumi személyzetének összeállításában segédkezzen. Szőgyény a kancelláriától maradt ügyek átadása kapcsán felmerülő problémákat összefoglalva tudakozódott a minisztériumnál aziránt is, hogy ki fogja vinni a kancellária hiteleshelyi és bírói tevékenységéből adódó ügyeket? Elképzelhető volt ugyanis, hogy 15Fábiánné Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Budapest, 1989. (A továbbiakban: Min. tan. jkvk.) 19-20. p., vö. Kossuth Lajos 1848/49-ben. II. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. 1848. április — szeptember. (S. a. r. Sinkovics István) Budapest, 1957. Kossuth Lajos Összes Munkái XII. (A továbbiakban: KLÖM XII.) 29. p., Urbán 241. p. 97
