A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc és az igazságügyi minisztérium szervezése

a király személye körüli minisztérium, de jó részük jellege miatt az is, hogy az iga zságügyi tárca elé kerüljenek.16

2. 2. Az összminisztérium szervező munkája

Az első budapesti kormányülésen, április 15-én a kormány megkezdte a miniszteri osztályok, tehát a szakminisztériumok szervezését. „Szükséges lévén az al státus titkárok mielébbi kinevezése [...], az igazságügyihez [kineveztetik] Ghyczy Kálmán.” Április 16-án a határőrvidéki szabad községeket felszólították, hogy a minisztériumhoz követeket küldjenek, akik viszonyaikról és kívánságaikról a minisztériumot felvilágosítsák.17

Az április 17-i ülésen határoztak a minisztériumok szervezetéről. Úgy döntöttek, hogy az elnöki, tehát miniszteri hivatal egy vagy több elnöki titkárból és fogalmazóból, a minisztérium személyzete pedig az álladalmi titkárból s a szükségekhez képest megkívántató fogalmazókból áll; az egyes osztályokat első tanácsosi minőségben igazgatók vezetik, és alattuk álló további tanácsnokok, titkárok és fogalmazók alkotják. A segédhivatalok megszervezését teljesen az illető miniszterekre bízták. Meghatározták a fizetéseket is, a miniszterekét évi 12 000, az államtitkárokét 6000 pengőforintban, költségtérítés nélkül. A többi hivatalnok rendes fizetésén felül napi és útiköltségre is számíthatott kiküldetés esetén. Az osztályigazgatók 3500, a tanácsosok 2500, az osztálytitkárok 1200, a fogalmazók 800, a gyakornokok 400 ft-ot kaptak. Az irodaigazgatóknak 1200, a jegyzőknek és írnokoknak 500, a miniszterek elnöki titkárának 2000 ft járt.18

A hivatalok szervezésében fontos esemény volt, hogy a korábbi kormányszékek személyi állományának sorsáról is határoztak. „... eddigi fizetésöket, még ha kevesebb évpénzzel ellátott újabb ministeri hivatalokra alkalmaztatnának is, megtartják”, sőt annak fejében, hogy továbbra is kapják fizetésüket, cserébe szolgálatra rendelhetők akkor is, ha a rendes hivatali személyzeten felül volna szükség rájuk valamelyik miniszter hivatalában. Ugyanezen az ülésen rendezték a pecsétek ügyét is: a nádor által aláírt kormányrendeleteket megerősítették a „a status pecsétével, melynek őre az igazság-minister”, az egyes miniszterek pedig saját rendeleteiket saját hivataluk pecsétjével adták ki. Végül ugyanezen az ülésen a csempészeti ügyekben ítélő bíráskodást is az igazságügyi miniszterhez utasították.19

16 Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai I. 1836-1848. dec. 2. Budapest, 1903. 82-83.

p. és Függelék XIX-XX. sz., Fábiánná Kiss Erzsébet 49-50. és 53. p.

171848. ápr. 15: Min. tan. jkvk. 21-22. p.,ápr. 16.: Uo.

18 Min. tan. jkvk. 26-27. p., Mindezeket az intézkedéseket ismerteti Urbán 241-242. p. is.

19 Min. tan. jkvk. 27. p.

98