A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban

heti - írta - anélkül, hogy az ne legyen egyben kormányellenes nyilatkozat. így ha megválasztják, el fogja fogadni, mert más kifogást nem tehet, mint a már elmondottakat, hiszen mint miniszternek úgyis jelen kell lennie az üléseken.62 Deáknak ez az érzékeny jogfelfogásról tanúskodó álláspontja azért érdekes, mert a korabeli parlamentáris monarchia mintaképének tekintett Anglia alkotmányos gyakorlata magától értetődőnek tartotta, hogy a miniszterek egyben képviselők is.63

A népképviseleti országgyűlés ünnepélyes megnyitására július 5-én került sor. Előtte napon már mindkét házban volt ülés. Széchenyi naplója szerint a megérkező Kossuthot nagy taps fogadta, Deákot úgy-ahogy megtapsolták, őt egyáltalán nem.64 A képviselők magatartása jól jelzi Kossuth népszerűségét, de Deák hűvös fogadtatása nem előlegezi meg azt a tekintélyt, amelyet a későbbiekben elért képviselőtársai előtt. Ezt a tekintélyt az alábbiakban áttekintendő országgyűlési megnyilatkozásai biztosították Deáknak, amely nyilatkozatokat nagyobbrészt a kormány tagjaként, néhány esetben egyszerű képviselőként tette. Nem kívánunk viszont foglalkozni a jobbágyi szolgáltatások maradványainak megszüntetése ügyében benyújtott törvényjavaslatával, az annak vitája során elhangzott érveivel.65

Deák első, a kormány nevében tett nyilatkozatára július 6-án került sor, amikor az igazolt képviselők száma elérte a 284 főt, s így a ház korelnöke bejelenthette a képviselőház megalakulását. Ekkor napirendre került a tisztségviselők megválasztása. Nyáry Pál azonban azt javasolta, hogy várják meg az erdélyi képviselők megérkezését. Amikor ezt helyeslő kiáltások kísérték, hozzátette: ezt csak akkor javasolná, ha a kormány kijelentené, hogy „a néhány napi elhalasztás miatt nem fogna a haza nagyobb veszélyben forogni”. Mivel ezt mint interpellációt a kormány jelenlévő egyik tagjához intézte, arra Deák reagált. A válaszból kitetszően ingerülten fogadta az ötletet, hogy a képviselőház döntéséhez a kormány adjon garanciát. Rámutatott: az or- szággyűlés összehívására a körülmények „rendkívül sürgető volta” miatt került sor, mert háború fenyeget, mégpedig polgárháború. A minisztérium nem mondhatja azt, hogy „a körülmények ennyiben vagy annyiban kevésbé sürgetősek, mint voltak”. Azt azonban — folytatta Deák —, hogy a szükséges katonaság és pénz később lesz biztosítva, ha egy-két nappal később kezdődik a megajánlás, azt a háznak kell eldöntenie. Ha ebben nem látnak különbséget, úgy dönthetnek a halasztás mellett, de a minisz62 Deák beszédei II. köt. 238. p.

63 Az angol alkotmányos gyakorlat szerint a minisztereknek képviselőknek kell lenniük, különben nem lehetnek a kabinet tagjai.

64 Széchenyi naplója 1277. p.

65 Ld. erre a kérdéskörre Fónagy Zoltánnak a jelen kötetben publikált tanulmányát.

68