A Batthyány-kormány igazságügyminisztere - Zalai gyűjtemény 43. (Zalaegerszeg, 1998)

Urbán Aladár: Deák Ferenc a Batthyány-kormányban

got a király a magyar kormány alá rendelte, a Pillwax ifjúságának kezdeménye2ésére megrendezték a tüntetést a budai várban, Lederer lakása előtt. Az akció célja az volt, hogy az új helyzetben a kormányt a népszerűden főparancsnok leváltására ösztönözzék mindenekelőtt azért, mert korábban eltitkolta, hogy kellő mennyiségű fegyver található a budai fegyvertárban. A főparancsnok és környezete azonban kardlapozó lovassággal és feltűzött szuronyú gyalogsággal szóratta szét a tüntetést — „a katonai becsület védelmében”. A brutális eljárás formális, de nehezen méltányolható indoka az volt, hogy a főparancsnokság Bécsből még nem kapott utasítást, hogy a magyar kormánynak engedelmeskedni tartozik.25 A tisztikar provokatív magatartására jellemző, hogy Lederer segédtisztjei nem engedték be a főparancsnokhoz Perczel Mórt, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetőjét, aki a katonai felkészülésről szerzett információk miatt Ledererrel kívánt értekezni az összeütközés elkerülése érdekében. (Széchenyi naplójából tudjuk, hogy április 14-én Nyáry Pál már figyelmeztetett a helyőrség tisztikarának ellenséges magatartására.)

A véres „rendcsinálás” hírére Szemere Bertalan kezdeményezésére a miniszterek azonnal tanácskozásra ültek össze Budán a nádornál. A napló Szemerén kívül csak Deákot és Klauzált említi. A jelek szerint ekkor nem történt érdemi döntés a teendőkről. Másnap délben a nádornál ismét összeült a minisztertanács, amikor — ezt is Széchenyitől tudjuk — hozták a hírt, hogy Lederer titokban elhagyta Budát. Az értekezletnek nem maradt fenn a jegyzőkönyve. Azt tudjuk azonban, hogy a nyilvánosság számára két közleményt fogalmaztak: az egyik Lederer távozásáról tudósított, s arról, hogy a főparancsnokságot Boyneburg altábornagy vette át. A másik egyidejűleg kibocsájtott közlemény bejelentette, hogy a katonai kihágás vizsgálatára küldöttséget neveztek ki. Ennek vezetője Zoltán János belügyminisztériumi államtitkár, akinek vezetésével nyilvános eljárás során vizsgálják meg a katonaság vérengzésében részes, vagy a parancsot kiadó tisztek szerepét. A határozat megszövegezése ahhoz már későn készült el, hogy az ekkoriban a kormány hivatalos lapjaként használt Pesti Hírlap címoldalán, a hivatalos tudósítások közé beiktassák. Ezért nem szokásos eljáráshoz folyamodtak: a két szöveget egy külön lapon mellékletként csatolták a május 12-i számhoz, „A Pesti Hírlap hivatalos melléklete” címmel. (Másnap azután a két közleményt a lap hivatalos rovatában ismét közölték.) Széchenyi naplójából azt is tudjuk, hogy Kossuth nem volt jelen ezen a tanácskozáson. Valószínűleg ez is oka annak, hogy a két hirdetmény nem az eddig szokásos módon, a miniszterek nevének feltüntetésével jelent meg. A közlemények alján csak „a ministeri-tanácsból” szöveg áll az aláírások helyett.26

25 A Lederer elleni tüntetés részleteire Id. Urbán Aladár: Tíz válságos nap a Batthyány-kormány történetéből. In: A nagy év sodrában. Bp., 1981. 96-159. p.

26 PH 1848. május 13.; közli Batthyány iratai 392. sz.

58